A törvényjavaslatot 236:173 arányban szavazták meg a törvényhozók. Valamennyi demokrata párti képviselő igennel voksolt, és nyolc republikánus képviselő is támogatta a javaslatot.
Az Egyenlőségi Törvény néven megszavazott jogszabály kiterjeszti a polgári szabadságjogokról szóló 1964-es törvényt, és megtiltja az LMBT-közösség tagjainak munkahelyi és lakhatási diszkriminációját, és általában véve a nemi orientáció vagy nemi azonosságtudat szerinti hátrányos megkülönböztetést a közélet terein, például a bírósági ülnökök kiválasztásakor.
Jerrold Nadler, a képviselőház igazságügyi bizottságának demokrata párti elnöke leszögezte: "ez a törvény védelmet nyújt majd az LMBT-közösséghez tartozó amerikaiaknak az ellen, hogy megtagadják tőlük az egészségügyi ellátást, kirúgják az állásukból őket, vagy felmondják a lakásbérleti szerződésüket".
John Lewis, georgiai demokrata párti képviselő - akit polgárjogi harcosként is tisztelnek az Egyesült Államokban - kijelentette: ezzel a döntéssel a képviselőház üzenetet fogalmazott meg arról, hogy az országban végérvényesen véget kell vetni a hátrányos megkülönböztetésnek és el kell érni, hogy minden ember szabadnak érezhesse magát.
A törvényjavaslat ellenzőinek - kizárólag republikánus politikusoknak - az érveit Vicky Hartzler missouri képviselő fogalmazta meg. Mint mondta: "ez a javaslat minden, csak nem egyenlőségpárti". Hartzler még a szavazás előtt azt fejtegette, hogy a törvényjavaslat éppen hogy legalizálja a hátrányos megkülönböztetést, mégpdig szerinte azok ellen, akik a hagyományos házasságban és nemi szerepekben hisznek.
Több mint 200 amerikai nagyvállalat - köztük a Facebook,a Google, a HIlton vagy a JPMorgan Chase-bankház - már előzetesen nyilvánosan is támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot.
A konzervatív Heritage Alapítvány ugyanakkor azon feltételezésének adott hangot, hogy a törvényjavaslat "kényszeríti majd a munkaadókat és a dolgozókat az új szexuális normákhoz történő alkalmazkodásra", illetve arra kényszeríti majd "a kürhzakat és biztosítótársaságokat is, hogy alkalmazzák és fizessék meg a minden erkölcsi és orvosi véleménynek ellentmondó terápiákat".
A törvényjavaslatról még a republikánus többségű szenátusnak is szavaznia kell. Elemzők szerint azonban - ha a szenátus is igennel voksolna - Donald Trump elnök nem írná alá a törvényt.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!