Az osztrák parlament elutasította az Osztrák Szabadságpárt által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt Kurz kancellár ellen
Külföld, 2021.05.17
Az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) hétfőn bizalmatlansági indítványt kezdeményezett Sebastian Kurz kancellár (Osztrák Néppárt, FPÖ) ellen, melyhez a parlament rendkívüli ülésén a többség nem csatlakozott. Mivel az indítványt a többi ellenzéki párt sem támogatta, szavazásra nem került sor.
A bizalmatlansági indítvány alapját a múlt héten a kancellár ellen az osztrák gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészség (WKStA) által megindított vizsgálat képezte, mely vizsgálat az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és a szintén ellenzéki Liberális Fórum (NEOS) feljelentése nyomán indult el. A nyomozás azt hivatott felderíteni, hogy a kancellár valóban tett-e hamis tanúvallomást az úgynevezett Ibiza-botrány feltárásával megbízott parlamenti bizottság előtt.
Kurz már az ügy kirobbanásának napján, múlt szerdán - és azóta többször is - elmondta, hogy elképzelhetetlennek tartja elmarasztalását az ügyben. Hangsúlyozta: mindig ügyelt arra, hogy az igazsághoz hűen válaszoljon a parlamenti bizottság kérdéseire. Egyúttal kritikával illette az utóbbi időben szerinte mélypontra süllyedt ellenzéki politikai közbeszédet, és kiemelte, a bizottságban egy cél vezérli az ellenzéki szónokokat: a másik rágalmazása, szavainak kiforgatása és politikai megsemmisítése.
Maga az Ibiza-vizsgálóbizottság feltételezett korrupciós ügyekre, így például pártadományok politikai döntésekre gyakorolt hatásaira próbál fényt deríteni, melyek Sebastian Kurz 2017 decembere és 2019 májusa között hivatalban volt néppárti-szabadságpárti koalíciós kormánya idejére nyúlnak vissza.
Az ellenzék által beterjesztett panasz szerint Kurz és kabinetfőnöke, Bernhard Bonelli a parlamenti bizottsági meghallgatáson tagadták, hogy háttéralkuk lettek volna a szintén a kancellár bizalmasának számító Thomas Schmid kinevezésekor az ÖBAG állami holding élére. A NEOS azt állítja beadványában, hogy az ügyészségnek rendelkezésre állnak azok a "csevegési naplók", amelyek ennek ellenkezőjét bizonyítják.
Egyes - Kurztól, Schmidtől és Gernot Blümel akkori kancellária-, jelenlegi pénzügyminisztertől származó - üzenetek már korábban kiszivárogtak az osztrák sajtóban. Az üzenetváltás azt a benyomást kelti, hogy az ÖVP-ben már néhány hónappal a független ÖBAG Felügyelő Bizottság 2019 márciusi személyzeti döntését megelőzően biztosak voltak Schmid jövendőbeli szerepét illetően.
Az ügy pikantériája, hogy a kancellár elleni bizalmatlansági indítványt az FPÖ frakciója kezdeményezte, melyhez a másik két ellenzéki párt, az SPÖ és a NEOS sem csatlakozott, pedig eredetileg e két párt feljelentése nyomán indult el a Kurz elleni ügyészségi vizsgálat. Úgy vélik, meg kell várni, lesz-e vádemelés a kancellár ellen.
A közel háromórás tanácskozás során az ellenzéki pártok ugyan hevesen támadták a kancellárt, de az FPÖ bizalmatlansági indítványa nem talált támogatókra.
Kurz már az ügy kirobbanásának napján, múlt szerdán - és azóta többször is - elmondta, hogy elképzelhetetlennek tartja elmarasztalását az ügyben. Hangsúlyozta: mindig ügyelt arra, hogy az igazsághoz hűen válaszoljon a parlamenti bizottság kérdéseire. Egyúttal kritikával illette az utóbbi időben szerinte mélypontra süllyedt ellenzéki politikai közbeszédet, és kiemelte, a bizottságban egy cél vezérli az ellenzéki szónokokat: a másik rágalmazása, szavainak kiforgatása és politikai megsemmisítése.
Maga az Ibiza-vizsgálóbizottság feltételezett korrupciós ügyekre, így például pártadományok politikai döntésekre gyakorolt hatásaira próbál fényt deríteni, melyek Sebastian Kurz 2017 decembere és 2019 májusa között hivatalban volt néppárti-szabadságpárti koalíciós kormánya idejére nyúlnak vissza.
Az ellenzék által beterjesztett panasz szerint Kurz és kabinetfőnöke, Bernhard Bonelli a parlamenti bizottsági meghallgatáson tagadták, hogy háttéralkuk lettek volna a szintén a kancellár bizalmasának számító Thomas Schmid kinevezésekor az ÖBAG állami holding élére. A NEOS azt állítja beadványában, hogy az ügyészségnek rendelkezésre állnak azok a "csevegési naplók", amelyek ennek ellenkezőjét bizonyítják.
Egyes - Kurztól, Schmidtől és Gernot Blümel akkori kancellária-, jelenlegi pénzügyminisztertől származó - üzenetek már korábban kiszivárogtak az osztrák sajtóban. Az üzenetváltás azt a benyomást kelti, hogy az ÖVP-ben már néhány hónappal a független ÖBAG Felügyelő Bizottság 2019 márciusi személyzeti döntését megelőzően biztosak voltak Schmid jövendőbeli szerepét illetően.
Az ügy pikantériája, hogy a kancellár elleni bizalmatlansági indítványt az FPÖ frakciója kezdeményezte, melyhez a másik két ellenzéki párt, az SPÖ és a NEOS sem csatlakozott, pedig eredetileg e két párt feljelentése nyomán indult el a Kurz elleni ügyészségi vizsgálat. Úgy vélik, meg kell várni, lesz-e vádemelés a kancellár ellen.
A közel háromórás tanácskozás során az ellenzéki pártok ugyan hevesen támadták a kancellárt, de az FPÖ bizalmatlansági indítványa nem talált támogatókra.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!