Az előterjesztés elfogadásához minősített többségre, azaz legalább 300 szavazatra volt szükség a 450 fős törvényhozásban, tehát a Zelenszkij mögött álló Nép Szolgája (Szluha Narodu) frakciója egyedül nem volt hozzá elegendő. Végül 341 képviselő támogatta az indítványt, viszont a Petro Porosenko vezette Európai Szolidaritás és a Szvjatoszlav Vakarcsuk Hang elnevezésű pártjának frakciójából senki sem szavazta meg.

Zelenszkij szeptember 9-én juttatta el a parlamenthez azt a dokumentumot, amelyben kezdeményezte a CVK menesztését, amit azzal indokolt, hogy a testület több alkalommal hozott helytelen, időnként politikailag elfogult döntést. Ennek alátámasztásául felrótta a bizottságnak, hogy 28 képviselőjelölt regisztrálását megtagadta a júliusban megtartott parlamenti választásra.

Artur Heraszimov, az Európai Szolidaritás képviselője a vitában arra emlékeztetett, hogy alig egy éve újították meg a választási bizottságot, amelyben egyaránt képviseltetve volt a kormányzati és az ellenzéki oldal is. Rámutatott arra, hogy a testületi tagok mandátuma hét évre szól, éppen azért hogy "ne legyenek lefizethetők". Véleménye szerint az elnök a Központi Választási Bizottság iránti bizalmatlanságával megkérdőjelezte a nyáron megtartott parlamenti választás törvényességét.

A CVK szeptember 11-én közleményben utasította vissza Zelenszkij vádjait, aláhúzva, hogy a parlamenti választást a nemzetközi megfigyelők is tisztának és demokratikusnak találták.

Tavaly szeptemberben az akkor 15 tagú testület 13 tagját menesztette a parlament, majd 14 új tagot nevezett ki az akkori elnök Petro Porosenko javaslata alapján, továbbá megnövelték a bizottság létszámát 17-re. Az idei elnök- és parlamenti választási kampányok idején a sajtóban, civilek és ellenzékiek, köztük Zelenszkijék is hangot adtak kételyeiknek a Központi Választási Bizottság elfogulatlanságát illetően, éppen amiatt, hogy tagjainak többsége Porosenko-párti.