Az Európai Unió több alkalommal, legutóbb 2019 márciusában hosszabbította meg egy évvel a 2014-ben hozott, egyebek mellett vagyoni eszközök befagyasztásával járó szankcióit, amelyeket mások mellett Viktor Janukovics korábbi ukrán elnök ellen hozott. A szankcióval sújtottakat az indoklás szerint felelősség terheli az ukrán állami vagyon hűtlen kezelése, valamint az ukrán állami vagyonban veszteséget okozó hivatali visszaélés miatt.

Az érintettek keresetet indítottak az uniós bíróságnál a szankciókkal szemben.

Az uniós bíróság szerdai ítéletében megalapozatlannak nyilvánította az Európai Unió Külügyi Tanácsa által 2014-ben hozott korlátozó intézkedéseket. Indoklása szerint ugyanis az uniós tanács nem tartotta be a szankciós jegyzékbe vétel kritériumait Viktor Janukovics, a 2013. decemberi Majdan-tüntetések feloszlatása nyomán megbuktatott, Moszkva-barát volt ukrán elnök és másik hét érintett esetében.

A bíróság arra emlékeztetett, hogy az uniós tanács korlátozó intézkedéseinek elfogadása vagy fenntartása esetén meg kell győződnie arról, hogy az érintett unión kívüli ország hatóságai betartották-e a hatékony bírói védelemhez való jogot a határozat elfogadásának időpontjában. A bíróság megállapította, hogy a korlátozó intézkedések meghosszabbításáról szóló külügyi tanácsi döntés indokolása nem tartalmaz egyetlen hivatkozást arra vonatkozóan, hogy ellenőrizte volna az említett jogok betartását. Ennek értelmében a Külügyi Tanács nem rendelkezett elegendő információval a szankciók fenntartásához.

A bíróság mindezek ismeretében hatályon kívül helyezte az uniós tanács 2016 márciusa és 2018 márciusa közötti időszakokra vonatkozó korlátozó intézkedéseit Viktor Janukovics és egyik fia esetében, valamint hatályon kívül helyezte a további hat érintettet sújtó szankciókat, amelyeket 2018 márciusa és 2019 márciusa között foganatosítottak.