Az ügy előzménye, hogy az Egyiptomban 2011 januárjában indult politikai események miatt az Európai Unió Tanácsa az év tavaszán olyan határozatot fogadott el, amely az állami pénzeszközök hűtlen kezeléséért felelősként azonosított, és a hozzájuk kapcsolódó emberekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben korlátozó intézkedéseket vezetett be.

A határozatot, amely a korábbi egyiptomi elnököt, Hoszni Mubarakot is jegyzékbe vette amiatt, hogy az állami pénzeszközök hűtlen kezelésével összefüggésben az egyiptomi hatóságok bírósági eljárást folytatnak ellene az ENSZ korrupció elleni egyezménye alapján, már kétszer meghosszabbították. Mubarak azt kérte az Európai Unió Törvényszékétől, hogy semmisítse meg az uniós tanács határozatában szereplő intézkedések meghosszabbításra vonatkozó jogi aktusokat. Szerdán kihirdetett ítéletében az uniós törvényszék elutasította a keresetet és helybenhagyja a vagyon befagyasztásának meghosszabbítására vonatkozó, 2017-es és 2018-as tanácsi határozatokat.

Indoklásában a bíróság egyebek mellett arra emlékeztetett, hogy a korlátozó intézkedések Egyiptomban egy polgári és demokratikus kormány megalakítása felé tartó békés átmenetet támogatnak. Az intézkedéseket fenn kell tartani mindaddig, amíg Egyiptomban a bírósági eljárások be nem fejeződnek. Ezek az intézkedések pedig nem függnek a határozat elfogadása óta történt egymást követő kormányváltásoktól sem.

A törvényszék rámutatott arra is, hogy a korábbi elnök által előadott információkból nem tűnik ki, hogy a politikai és igazságszolgáltatási változások miatt, amelyekre hivatkozik, az egyiptomi bírósági eljárások során a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartása rendszerszintűen sérülne, sem pedig az, hogy az állítólagos indokolatlan és aránytalan korlátozások miatt a tulajdonhoz való joga és a jó hírneve sérülne.