A kormányzat "túlságosan politikainak" ítélte meg a bizottság megállapításait és következtetéseit, s úgy vélte, hogy a jobboldali ellenzéki többségű felsőház nem tartotta tiszteletben a hatalommegosztás elvét a végrehajtó és törvényhozó szervek között.

"Ez egy kissé meglepő, miután hagyományosan, a hatalommegosztás alapján a nemzetgyűlésnek és a szenátusnak nem feladata, hogy véleményezze a köztársasági elnökség belső szervezettségét és működését" - fogalmazott a kormányfő. Edouard Philippe "érthetetlennek és időnként igazságtalannak" tartja a bizottság "ajánlásait és megfogalmazásait a köztisztviselőkről, akik a köztársasági elnök mellett dolgoznak".

A szenátusi bizottság - amely az elmúlt félévben negyven embert hallgatott meg az ügyben - az ügy két gyanúsítottján kívül a francia elnöki hivatal három vezetőjét, Patrick Strzodát, a francia elnök kabinetfőnökét, Alexis Kohlert, az elnöki hivatal vezetőjét és Lionel Lavergne tábornokot, a köztársasági elnök biztonságáért felelős csoport vezetőjét is azzal vádolta meg, hogy "ellentmondásosan, nem koherensen" nyilatkoztak a bizottság előtt, és elhallgattak dolgokat. Benalla ellen pedig hamis tanúzás gyanújával ügyészi eljárás megindítását javasolták a szenátorok.

A parlamenti vizsgálóbizottság előtti hamis tanúzás öt év börtönbüntetéssel és 75 ezer eurós pénzbírsággal sújtható.

A jelentés közzététele után az ügyészség bejelentette, hogy már múlt héten - a szenátusi ajánlás előtt - vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy Benalla és környezete megpróbált-e terhelő bizonyítékokat eltüntetni.

A miniszterelnök emlékezetett arra, hogy az igazságszolgáltatás megindította az eljárást az ügyben, amely a kormányzat szerint "személyes kilengés", nem pedig államügy, s úgy vélte - ismételten a hatalmi ágak szétválasztása nevében -, hogy "a parlamentnek vagy a kormánynak nem dolga egy jogi eljárás belső lefolyásába beleszólni".

Philippe Bas bizottsági elnök, valamint Jean-Pierre Sueur és Muriel Jourda jelentéstevők visszautasították a vádakat és a jelentés bemutatásakor többször is hangsúlyozták, hogy szigorúan tiszteletben tartották a hatalom ágak szétválasztásának elvét a vizsgálatról készült jelentés megfogalmazásakor.

A francia elnök volt biztonsági főnöke egy májusi diákmegmozduláson tüntetőket bántalmazott rendőrségi rohamsisakban és karszalagot viselve. A nyári szezon kezdetén az ellenzék által meglovagolt botrányt az államfő rosszul kezelte, s csak késve, a közvélemény nyomására bocsátotta el egyik legfőbb munkatársát. Az eset kivizsgálására létrehozott parlamenti vizsgálóbizottság előtt Gérard Collomb belügyminiszter minden felelősséget az elnöki hivatalra hárított, amit Macron árulásként értékelt, s ezzel olyannyira megromlott a két politikus közötti viszony, hogy Collomb nyíltan bírálni kezdte a szerinte nem eléggé alázatos kormányt, amelyből szeptemberben ki is lépett.

A volt elnöki munkatárs ellen a májusi tüntetésen elkövetett bántalmazások miatt nyár óta, a diplomáciai útlevelek visszaélésszerű használata miatt pedig január óta folyik eljárás. Alexandre Benallát kedd este őrizetbe vették, mert megsértette azt a júliusi vád alá helyezésekor hozott bírói döntést, miszerint nem léphet kapcsolatba az ügy másik gyanúsítottjával, Vincent Crase-zal, a Köztársaság lendületben kormánypárt volt alkalmazottjával, aki kedd este szintén előzetes letartóztatásba került. Egy január végén nyilvánosságra került hangfelvétel szerint a két férfi már a vádemelésük után találkozott és egyeztetett az ügyészséggel szembeni védelmi stratégiáról.