Benkő Tibor emlékeztetett: 1999-ben csatlakozott Magyarország a NATO-hoz, a legnagyobb és legerősebb politikai és katonai szövetséghez, és azóta többen hivatkoztak arra - a washingtoni szerződés 5. cikke alapján -, hogy a NATO "majd megvéd minket". Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO képessége a szövetséges államok képességéből tevődik össze. A NATO alapszerződése, a washingtoni szerződés 3. cikke is rögzíti: minden ország köteles olyan önerőt, képességet építeni és fenntartani, amellyel garantálni tudja saját védelmét és a szövetségét.

A miniszter előadásában ismertette, hogy az elmúlt több mint 30 évben miként alakult a honvédelem kérdése, a Magyar Néphadsereg, a Magyar Honvédség helyzete. Mint mondta: 1989-ben 130 ezer - 135 ezer katona szolgált a néphadseregben, majd rövid idő alatt 23 950-re csökkent a katonák száma. Az évek során a honvédségnél volt több szervezeti átalakítás, volt átfogó védelmi felülvizsgálat, s ezek mindig "kisebb, kevesebb Magyar Honvédséget" eredményeztek - mondta Benkő Tibor.

Ábrákkal illusztrálva beszélt arról, miként alakult a katonai szervezetek száma, miként csökkent a haditechnikai eszközöké. Utóbbi következtében értékelése szerint csökkent az ország védelmi képessége.

Felhívta a figyelmet a biztonsági környezet változására is. Példaként említette többi között a 2014-ben, Magyarország szomszédságában, Ukrajnában történteket. Megjelent egy új hadviselési forma, a kiberhadviselés, és ezzel együtt a kiberfenyegetettség - mondta, kiemelve, hogy a kibertérben - melyet a NATO is műveleti területté nyilvánított - hagyományos fegyverek nélkül meg lehet bénítani egy ország gazdaságát, államigazgatását.

Kitért arra, hogy láthatóan új világrend alakul, amely instabilitással is jár. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában több instabil állam van, és az ott élő emberek "keresik a kiutat". Az illegális migráció, a terrorizmus erősödése és a környezeti változások is kihívásokat jelentenek. Az országoknak el kell gondolkodniuk azon, hogyan tudják ezt kezelni - mondta Benkő Tibor.

Emlékeztetett arra is, hogy a NATO két veszélyeztetettségi iránnyal számol: a keletivel és a délivel. Ennek metszéspontja Közép-Európában van - mondta a miniszter, hangsúlyozva, Magyarország mindkettővel érintett. Ezért is határozta meg célként 2016-ban a kormány, hogy Magyarországnak legyen erős, ütőképes, korszerű haditechnikai eszközökkel felszerelt honvédsége, melyben a hazájuk iránt elkötelezett, lojális, kiválóan felkészített katonák szolgálnak - közölte Benkő Tibor, hozzátéve: ezt segíti a honvédelmi és a haderőfejlesztési program.

A miniszter részletesen bemutatta a program két elemét. A honvédelmi programban szerepel például a katonai életpályamodell és a társadalmi kapcsolatok erősítése is, kezdve a legfiatalabb korosztállyal. Utóbbit segítik a honvédelmi táborok, a középiskolai honvédelmi nevelés. Céljuk, hogy minél több ember, minél több fiatal érezze: a "hon védelmének kérdése valóban nemzeti ügy" - jelentette ki a miniszter.

Benkő Tibor az önkéntes tartalékos rendszerről elmondta: az önkéntes tartalékosok között egyre nagyobb a fiatalok, illetve a diplomások aránya. A most szeptemberben induló önkéntes katonai szolgálatra pedig mintegy 1 hónap alatt 737-en jelentkeztek a 400 helyre, közülük 497 emberrel kötöttek szerződést. Erre is hivatkozva a miniszter hangsúlyozta, nem igaz, hogy a fiatalokat nem lehet a haza iránti elhivatottságra nevelni.

A haderőfejlesztési programot ismertetve elmondta: a fejlesztést a légierőnél kezdték, mert "ott voltak a legnagyobb gondok". Alapvetően mindent le akarnak cserélni - közölte a miniszter, megjegyezve: ezeket a cseréket 2009-ben kellett volna kezdeni.

A szárazföldi képességfejlesztésekről azt mondta: minden megvan, ami egy műveleti feladat végrehajtásához szükséges, bejelentette továbbá, hogy a közelmúltban Szentkirályszabadján átadott központi logisztikai bázis mellett még egy létrehozását tervezik.

Azt is hangsúlyozta, hogy a hibrid hadviselés, a kiberveszély sok új eszközt, felkészítést is igényel. Ezért hozták létre a kiberakadémiát, a területen folyamatos a kutatás-fejlesztés - mondta.

Benkő Tibor szólt arról is, hogy a technikai eszközök beszerzése mellett a hazai hadiipart is újraindítják. Kezdetben cseh licensz alapján folyt a kézifegyvergyártás, de már magyar fejlesztés is van - ismertette.

A miniszter elmondta: a Magyarországon létrehozott többnemzeti hadosztály vezetési elemhez Szlovákia és Horvátország már csatlakozott és Szlovénia is jelezte ezt a szándékát. A regionális különleges műveleti parancsnoksághoz pedig a - nem NATO-tag - Ausztria is csatlakozott. Más országok is "érzik", hogy ennek a régiónak a biztonságát "kézbe kell venni" - jelentette ki a miniszter.

A Magyar Atlanti Tanács rendezvényén Csóti György, a tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket, mint mondta, "az elmúlt két év legrangosabb" MAT-rendezvényén.

A honvédelmi miniszter mintegy egyórás előadása után, még több mint egy órán át több - egyebek mellett a haderőfejlesztésre, a kibervédelemre, a drónok szerepére és az afganisztáni kivonulásra vonatkozó -
kérdésre is válaszolt.