A kormány két nagy pártja, a miniszterelnök vezette Önrendelkezés (Vetevendosje) és az LDK már a kormányalakítás körülményeiről is több hónapos egyeztetés után tudott megegyezni, és a koronavírus-járvány repedéseket okozott az egyébként is üveglábakon álló megállapodáson.

Albin Kurti menesztette a belügyminisztert szerdán, mert nem tudtak egyetértésre jutni arról, hogyan kellene kezelni az új típusú koronavírus-járványt a nyugat-balkáni országban. A menesztés hírére reagálva Isa Mustafa, az LDK vezetője emlékeztetett arra, hogy a korábbi megállapodás értelmében a miniszterelnök csak azt követően hozhat döntéseket a kormány tagjairól, hogy egyeztetett a koalíciós partnerrel, és ez nem történt meg.

Az ellentét oka azonban sokkal mélyebben gyökerezik. A Önrendelkezés és az LDK nem ért egyet abban, hogy el kell-e törölni, és ha igen, milyen feltételekkel a Szerbiából érkező árura 2018 novemberében kivetett 100 százalékos vámot. Az LDK szerint vissza kell vonni a korábbi kormány döntését annak érdekében, hogy rendeződjön a viszony Szerbiával, és folytatódhasson Koszovó európai integrációja, míg az Önrendelkezés úgy véli, a vámok visszavonásáért cserébe Belgrádnak engedményeket kell tennie Pristina irányában. Mivel az Egyesült Államok is azt kérte, hogy vonják vissza a vámokat, de ez nem történt meg, megromlott az egyébként jó stratégiai kapcsolat Pristina és Washington között.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt nem ismeri el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Koszovó azt követően szabott ki büntetővámot a szerbiai termékekre, hogy Belgrád megakadályozta Koszovó felvételét az Interpol nemzetközi rendőri szervezetbe.

A bizalmatlansági indítvány várhatóan sikeres lenne, a 120 fős törvényhozásban ugyanis az Önrendelkezésnek 29, az LDK-nak pedig 28 képviselője van, az ellenzék és a kisebbségi pártok a lap véleménye szerint az Albin Kurti vezette kormány ellen szavaznának.