Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amelynek legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson a megállapodásra a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer szabályairól.

A december 31-én lejáró átmeneti időszak végéig a brit kormány mindenekelőtt átfogó szabadkereskedelmi megállapodást kíván elérni az EU-val.

Boris Johnson brit miniszterelnök a minap azonban kijelentette: London valójában október 15-ét tekinti határidőnek, és ha addig nem születik megállapodás, akkor ő nem lát esélyt arra, hogy lesz szabadkereskedelmi egyezmény Nagy-Britannia és az EU között.

Az erről folyó tárgyalássorozat péntek este befejeződött kilencedik fordulója utáni nyilatkozatában a brit tárgyalóküldöttség vezetője mindazonáltal közölte: a fennmaradt nézetkülönbségek ellenére láthatók a megállapodás körvonalai.

David Frost szerint ez a megállapítás érvényes a tervezett kereskedelmi és gazdasági megállapodás legtöbb központi jelentőségű elemére, különösen az áru- és szolgáltatáskereskedelemre, a közlekedésre, az energiaiparra, a társadalombiztosításra és a további brit részvételre az EU-programokban.

Frost utalást tett azonban arra, hogy az e kérdésekben elért haladást nem kizárólag a most bejeződött kilencedik fordulón sikerül elérni, úgy fogalmazva, hogy "mindez egy ideje már igaz".

Hozzátette ugyanakkor: lehetséges az előrelépés a bűnüldözésről szóló megállapodás ügyében is, és közeledtek az álláspontok arról, hogy milyen szerkezeti formát öltsön a jövőbeni kapcsolatrendszer egésze.

A brit tárgyalásvezető szerint más kérdésekben viszont fennmaradtak "a már ismerős nézetkülönbségek".

Frost közölte: az egyenlő versenyfeltételek területén - beleértve az állami támogatások ügyét - a brit fél továbbra is olyan megállapodásra törekszik, amely biztosítja, hogy Nagy-Britannia képes legyen önálló jogalkotásra olyan korlátok nélkül, amelyek túlterjednének a szabadkereskedelmi megállapodás esetén megfelelőnek tekinthető mértéken.

Ebben a kérdésben van valamelyes korlátozott haladás, de az Európai Uniónak további lépéseket kell tennie ahhoz, hogy egyetértés születhessék - fogalmaz pénteki nyilatkozatában a brit főtárgyaló.

Az egyik legvitatottabb kérdésben, a halászat szabályozásában David Frost szerint nagyon nagyok a nézetkülönbségek, és ha az EU nem áll hozzá a jelenleginél reálisabban és rugalmasabban ehhez a kérdéshez, akkor fennáll a kockázata annak, hogy e nézeteltérések áthidalása lehetetlennek bizonyul - hangsúlyozza a brit tárgyalóküldöttség vezetője.

Frost hozzátette: aggályosnak tartja, hogy az október 15-i EU-csúcsértekezletig nagyon kevés idő maradt e problémák megoldására.

A brit főtárgyaló szerint London a maga részéről továbbra is maradéktalanul elkötelezett a megoldások felkutatását célzó kemény munka folytatása mellett, "ha egyáltalán lehet megoldásokat lelni" ezekre a problémákra.

Boris Johnson szerint azonban "minden esély" megvan a megegyezésre, de ez csak azon múlik, hogy az Európai Unió "a józan ész diktálta módon" áll-e hozzá e kérdéshez.

A brit kormányfő a kilencedik tárgyalási forduló pénteki befejezése után - az EU és Kanada szabadkereskedelmi megállapodására utalva - a BBC televíziónak kijelentette: az uniónak Kanadával sikerült egy olyan egyezséget elérnie, amilyenre London is törekszik, "így miért ne tehetnék ezt meg velünk is?"

A Downing Street tájékoztatása szerint Johnson szombaton kétoldalú videóbeszélgetést tart Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, akivel "leltárt vesznek fel" az eddig elért haladásról és kijelölik a következő lépéseket.

Jelenleg nincsenek konkrét tervek további hivatalos tárgyalási fordulók megtartására.