Halmai Péter hozzátette: ezt részben a nagy elosztópolitikák kiadásainak csökkentésével, részben a befizetési terhek növelésével lehet ellensúlyozni.
Márpedig a "nagy befizető" öt ország megmondta, hogy a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1 százalékánál nem akarnak többet adni. Miközben az Európai Bizottság a GNI 1,114 százalékát irányozta elő, az EU finn soros elnöksége pedig köztes megoldást javasolt.
A szakember kiemelte: a tizedszázalékok - amelyeken a vita megy - óriási összeget jelentenek a közös szakpolitikák, európai prioritások területén.
Halmai Péter úgy vélekedett, hogy az uniós pénzeket feltételekhez kötése nem abnormális, de világosan látható és teljesíthető feltételeknek kell szabni hozzá.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!