A kormányfő a rendszerváltás utáni Románia egyik legfájdalmasabb mozzanataként értékelte az 1990. június 13-15 között lezajlott bányászjárást, amikor "románokat egymás ellen uszítva" verték le a civil társadalomnak a bukaresti Egyetem-téren a neokommunizmus ellen tartott maratoni demonstrációját.

Bár a későbbi nemzedékek számára ez már történelem, Ciuca szerint fontos felidézni az 1990 tavaszán-nyarán történteket, hogy a romániai társadalom soha többé ne váljék a diverzió és a hamis propaganda áldozatává.

"Az európai uniós és a NATO-tagság stabilitást és biztonságot nyújt Románia számára, azonban az Ukrajna elleni orosz agresszió által előidézett, rendkívül összetett helyzetben elővigyázatosaknak kell lennünk, tárgyilagosan meg kell szűrni minden információt, tudatában kell lenni a különféle csatornákon felénk áradó diverzió ártalmas jellegének, védeni kell és tiszteletben kell tartani az állampolgári jogokat" - idézte a román kormányfő üzenetét az Agerpres hírügynökség.

Ciuca együttérzéséről biztosította az 1990-es manipulációk és a brutális megtorlások áldozatait és családjaikat, ugyanakkor úgy értékelte: "tartoznak nekik azzal", hogy tovább erősítsék a demokráciát és Románia integrálását a nyugati partnereinkkel közösen létrehozott, a biztonság és a jólét garanciáit hordozó intézményi struktúrába.

1990 tavaszán valódi rendszerváltást sürgető, a kommunisták közéletből történő eltávolítását követelő ellenzékiek foglalták el a Bukarest központjában lévő Egyetem-teret. Mivel a több, mint egy hónapig tartó maratoni demonstráció Ion Iliescu államfővé választása és az általa alapított Nemzeti Megmentési Front (FSN) elsöprő választási győzelme után sem ért véget, a Petre Roman vezette FSN-kormány 1990. június 13-án karhatalmi erővel ürítette ki az Egyetem-teret, majd az erőszakos fellépés ellen tiltakozó tüntetők leverésére Bukarestbe szállította az Iliescut támogató Zsil-völgyi bányászokat. A bányászok ellenzéki pártok székházait dúlták fel, az utcán pedig brutálisan bántalmaztak polgári lakosokat.

Bár az eltelt 32 évben több ízben is vizsgálat indult az ügyben, a román igazságszolgáltatás senkit sem vont felelősségre az akkori erőszakos cselekményekért. Az ügy aktáiról legutóbb 2015-ben fújták le port, miután a strasbourgi emberi jogi bíróság kártérítésre kötelezte és felszólította a román államot, hogy szolgáltasson igazságot az erőszakos cselekmények áldozatainak.

A román legfőbb ügyészség 2017-ben emberiesség elleni bűncselekményekért bíróság elé állította Ion Iliescu volt román államfőt és 13 társát, hogy négy, 1990 júniusában lelőtt ember haláláért, 1388 ember megsebesítéséért és 1250 (bebörtönzött) ember politikai okokból történt meghurcolásáért vonják felelősségre őket. 2020. decemberében azonban a román legfelsőbb bíróság visszaküldte a katonai ügyészségnek az 1990-es bányászjárás aktáját, arra hivatkozva, hogy törvénytelenül állították össze a vádiratot.