Dan Coats, aki az amerikai hírszerző szerveket összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetője, a NATO-tagállamok tanácskozásán vesz részt. Coats az újságíróknak azt hangoztatta, hogy az amerikai kormány ki akar vonulni az 1987-ben megkötött INF-szerződésből, csak eddig nem született pontos dátum a kilépésről, mert Washington egyeztetni szeretne európai partnereivel.

"Az amerikai hírszerzés arra a következtetésre jutott, hogy Oroszország létrehozott, kipróbált és telepített is olyan rakétákat, amelyek nagyobb hatótávolságúak, mint amit a szerződés lehetővé tesz" - fogalmazott a DNI vezetője. Hozzátette, hogy ezeket a rakétakísérleteket Moszkva egy, a nemzetközi szerződések által engedélyezett rakétaprogram álcája alatt végezte el. Coats részletekbe nem bocsátkozott, de annyit elmondott, hogy Oroszország 2018 végére több olyan 9M729 elnevezésű rakétazászlóaljjal rendelkezik, amely közvetlen fenyegetést jelent nagyrészt Európára, de Ázsia bizonyos vidékeire is. A hírszerzési igazgató hangsúlyozta: ahhoz, hogy Washington változtasson az álláspontján és ne mondja fel az INF-szerződést, Oroszországnak először - ahogyan fogalmazott - "el kellene ismernie, hogy csalt", majd meg kellene semmisítenie a szóban forgó fegyverzetet. Dan Coats azonban úgy látja, hogy Moszkva erre semmiféle hajlandóságot nem mutat.

Donald Trump amerikai elnök október 20-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan kivonul az INF-szerződésből. Ezt a megállapodást 1987-ben az akkori amerikai elnök, Ronald Reagan és az akkori Szovjetunió vezetője, Mihail Gorbacsov írta alá Washingtonban. A katonai egyezmény a közepes és rövid hatótávolságú rakéták, egészen pontosan a földi indítású, hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelhető ballisztikus rakéták felszámolásáról rendelkezett.

Trump döntése megosztja a NATO-szövetségeseket, és az Európai Unió is azt kérte a felektől, hogy őrizzék meg ezt a nemzetközi biztonság szempontjából fontos szerződést.