A közös sajtóértekezleten az újságírók a két diplomáciai vezetőt egyebek között Donald Trump amerikai elnök előző napi bejelentéséről kérdezték, amely szerint az Egyesült Államok csökkenti Németországban állomásozó csapatainak létszámát.

Czaputowicz aláhúzta: az amerikai katonai jelenlét és az erős transzatlanti kapcsolatok az európai és "különösen a kelet-közép-európai államok biztonságának alapját jelentik". Mint mondta, nincsenek összefüggésben az amerikai bejelentéssel a Varsó és Washington között 2018 óta zajló tárgyalások a lengyelországi amerikai katonai jelenlét növeléséről.

"Lengyelország biztonságát is szolgálja, ha az amerikai erők jelen vannak a vele szomszédos Németországban" - hangsúlyozta a lengyel külügyminiszter.

Maas a témáról szólva elmondta: Berlinnek nincsenek alaposabb információi arról, mikor, hogyan és mit végez az amerikai külügyi tárca és a Pentagon, ezért egyelőre tudomásul vették az eddigi közléseket.

Az amerikai katonai jelenlét nemcsak Németország biztonságára nézve fontos, hanem az Egyesült Államokéra is - húzta alá Maas. Amennyiben Washington konkrét döntést hoz, "élni fogunk az alkalommal, hogy megerősítsük az európai partnereinkkel folytatott biztonságpolitikai párbeszédet" - jegyezte meg, feltehetőleg egy európai uniós hadsereg létrehozásának terveire utalva.

Trump hétfői bejelentése szerint 34 és fél ezerről 25 ezerre csökkentik a Németországban állomásoztatott katonák számát.

A két minisztert az Északi Áramlat-2 orosz-német gázvezetékről is kérdezték, mégpedig az amerikai szenátorok június eleji javaslata kapcsán, mely szerint a projektben részt vevő cégek szélesebb körét érintené a tavaly decemberben kivetett amerikai szankció.

Németország "elutasítja a területen kívüli szankciókat" - válaszolt Maas. Czaputowicz viszont leszögezte: Lengyelország ellenzi, hogy Moszkva "politikai nyomásgyakorlás eszközeként használja fel" a Balti-tenger alatt épülő gázvezetéket, ezért álláspontja az, hogy "a gázszállítások diverzifikációjára és a (gázvezeték) projektjének elvetésére kell törekedni".

A két külügyminiszter a koronavírus-járvány európai következményeinek enyhítését célzó uniós helyreállítási alapról is egyeztetett. Egyetértettek abban, hogy egy ezzel kapcsolatos kompromisszum kidolgozásában - mint Maas mondta - Varsónak és Berlinnek "döntő szerepet kell játszania".

Az EU következő hétéves keretköltségvetéséről szólva Maas úgy vélekedett, hogy az uniós pénzeket átlátható módon, a jogállamiság tiszteletben tartásával kell odaítélni.