Elégedetlenek a szerbek, mert Brüsszel ismét elhalasztotta az uniós csatlakozási fejezetek megnyitását
Külföld, 2016.06.30
Több szerb politikus is hangot adott elégedetlenségének csütörtökön, hogy az Európai Unió újabb tárgyalási fejezeteket nyitott meg Törökországgal és Montenegróval, a Szerbia csatlakozására vonatkozó fejezetek megnyitását azonban elhalasztotta.
Május végén Horvátország jelentette be, nem engedélyezi, hogy Brüsszel és Belgrád között megnyíljon az emberi jogokról és az igazságszolgáltatásról szóló 23-as, valamint a jogállamiságra és a belügyekre vonatkozó 24-es tárgyalási fejezet. Később ezt Zágráb visszavonta, csütörtökön viszont brüsszeli forrásokból a szerb sajtó úgy értesült, hogy Horvátország és Nagy-Britannia ellenezte a szerb fejezetek megnyitását.
Ivica Dacic szerb külügyminiszter a döntést "szégyenletesnek, érthetetlennek és Szerbiára nézve megalázónak" nevezte, ami szerinte azt a célt szolgálja, hogy Szerbia uniós közeledését megfékezzék vagy lelassítsák. "A döntés nyílt politikai nyomásgyakorlás Szerbiára annak érdekében, hogy az ország elálljon az egyértelműen állami érdekeket védő politikájától" - fogalmazott a külügyi tárca vezetője. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy országa minden feltételnek eleget tett, Szerbia a térség stabilitásának kulcsa, és mindent megtesz, hogy reformok segítségével modern, európai országgá váljon.
A külügyminiszter véleményével egyetért Jadranka Joksimovic, a szerb kormány európai integrációért felelős tárca nélküli minisztere is, aki úgy vélte, a csütörtöki döntés politikai üzenetnek számít, és azt jelenti, hogy fékezik Szerbiát az EU felé vezető úton. Leszögezte: az új fejlemény nem téríti le Szerbiát az EU-integráció útjáról.
Aleksandar Vulin szociálisügyi miniszter is élesen reagált a tárgyalási fejezetek megnyitását elhalasztó bejelentésre. A politikus szerint "nehéz elhinni, hogy Szerbiát az EU-ból kilépő Nagy-Britannia vagy az unióba a közelmúltban belépő Horvátországa akadályozta". Hozzátette: ez inkább Brüsszel Belgráddal való viszonyának kérdése.
Aleksandar Vucic miniszterelnök csütörtökön nem reagált a brüsszeli hírekre, péntekre viszont sajtótájékoztatót hívott össze, amelynek egyik témája a csatlakozási fejezetek megnyitásának elmaradása lesz.
Szerbia 2008-ban írta alá a stabilizációs és társulási megállapodást Brüsszellel, majd 2012 márciusában elnyerte az EU-tagjelölti jogállást. A csatlakozási tárgyalások 2014 januárjában kezdődtek meg, az első tárgyalási fejezetet viszont csak sokkal később, 2015 decemberében nyitották meg.
Ivica Dacic szerb külügyminiszter a döntést "szégyenletesnek, érthetetlennek és Szerbiára nézve megalázónak" nevezte, ami szerinte azt a célt szolgálja, hogy Szerbia uniós közeledését megfékezzék vagy lelassítsák. "A döntés nyílt politikai nyomásgyakorlás Szerbiára annak érdekében, hogy az ország elálljon az egyértelműen állami érdekeket védő politikájától" - fogalmazott a külügyi tárca vezetője. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy országa minden feltételnek eleget tett, Szerbia a térség stabilitásának kulcsa, és mindent megtesz, hogy reformok segítségével modern, európai országgá váljon.
A külügyminiszter véleményével egyetért Jadranka Joksimovic, a szerb kormány európai integrációért felelős tárca nélküli minisztere is, aki úgy vélte, a csütörtöki döntés politikai üzenetnek számít, és azt jelenti, hogy fékezik Szerbiát az EU felé vezető úton. Leszögezte: az új fejlemény nem téríti le Szerbiát az EU-integráció útjáról.
Aleksandar Vulin szociálisügyi miniszter is élesen reagált a tárgyalási fejezetek megnyitását elhalasztó bejelentésre. A politikus szerint "nehéz elhinni, hogy Szerbiát az EU-ból kilépő Nagy-Britannia vagy az unióba a közelmúltban belépő Horvátországa akadályozta". Hozzátette: ez inkább Brüsszel Belgráddal való viszonyának kérdése.
Aleksandar Vucic miniszterelnök csütörtökön nem reagált a brüsszeli hírekre, péntekre viszont sajtótájékoztatót hívott össze, amelynek egyik témája a csatlakozási fejezetek megnyitásának elmaradása lesz.
Szerbia 2008-ban írta alá a stabilizációs és társulási megállapodást Brüsszellel, majd 2012 márciusában elnyerte az EU-tagjelölti jogállást. A csatlakozási tárgyalások 2014 januárjában kezdődtek meg, az első tárgyalási fejezetet viszont csak sokkal később, 2015 decemberében nyitották meg.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!