Az igazságügyi minisztérium által kidolgozott, a nagykoalíciós kormány kezdeményezéseként előterjesztett, élénk közvitát kiváltó tervezetet kisebb pontosításokkal már korábban megszavazta a képviselőház, így hatályba lépéséhez elvileg már csak az államfő aláírására van szükség, ezt azonban még alkotmányossági óvás hátráltathatja.

A tervezet szerint a SIIJ által vizsgált ügyeket nem a korrupcióellenes ügyészség (DNA), hanem a legfőbb ügyészség, illetve a megyei táblabíróságok mellett működő ügyészségek veszik át, a SIIJ hatáskörébe tartozó ügyek kivizsgálása pedig ezen vádhatóságok 42 kijelölt ügyészére fog hárulni, akiket a legfőbb ügyészség nevezi ki a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) javaslatára, négyéves időtartamra.

A legfőbb ügyészségről kinevezett 12 ügyész hatáskörébe tartozik majd a legfelsőbb bíróság, a legfőbb ügyészség, a táblabíróságok, a katonai ítélőtábla bírái és ügyészei által elkövetett esetleges törvénytelenségek kivizsgálása, de a kijelölt ügyészek nem indíthatnak vizsgálatot a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság segédbírói ellen. A megyei táblabíróságokról két-két kiválasztott ügyész a bíróságok, törvényszékek és katonai bíróságok bíráit és ügyészeit érintő ügyekben vizsgálódhat.

A folyamatban lévő ügyeket a törvény hatályba lépését követően két hónapon belül, a SIIJ archívumában található lezárt dossziékat pedig fél éven belül kell a legfőbb ügyészségnek eljuttatnia az illetékes vádhatóságokhoz.

Iuliana Scantei, a szenátus jogi bizottságának liberális elnöke szerint ez már az ötödik próbálkozás a SIIJ felszámolására, de az első, amely összhangban áll az európai uniós - az ország igazságügyi rendszerét a 2007-es csatlakozás óta brüsszeli megfigyelés alatt tartó - Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (CVM) ajánlásaival, és az első, amely mögé parlamenti többség sorakozott fel.

Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetég (USR) bírálta a tervezetet, és bejelentette, hogy előzetes alkotmányossági kontrollt kér. Szerintük Brüsszel sem fogja megszüntetni a CVM-et, Románia igazságügyi monitoringját - az ország schengeni csatlakozásának egyik akadályát -, ha a "különleges ügyészi részleg" helyett majd "különleges ügyészek" fogják politikai ellenőrzés alatt tartani az igazságszolgáltatást.

A SIIJ-t a 2016-2020-as parlamenti ciklus baloldali kormánytöbbsége hozta létre, amely szerint azért kellett elvenni a korrupcióellenes ügyészségtől a bírák és az ügyészek dossziéit, hogy a vádhatóság ne tarthassa sakkban a bírákat mondvacsinált ügyekkel. A DNA módszereit az RMDSZ is több ízben bírálta, arra hivatkozva, hogy a vádhatóságok megalapozatlan nemzetbiztonsági vagy korrupciós ügyekkel hurcolják meg és próbálják megfélemlíteni a magyar közösség vezetőit.

A SIIJ megszüntetése körüli vita volt az egyik oka a korábbi jobbközép koalíció felbomlásának, a tavaly novemberben alakult nagykoalíció pedig most úgy akar eleget tenni a SIIJ felszámolásáról szóló brüsszeli elvárásnak, hogy a bírák és az ügyészek dossziéi ne kerüljenek vissza a DNA-hoz.