A szerdán elfogadott határozatot a romániai bíróságok portálján tették közzé.

Kiss Sándor ellen a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) emelt vádat 2015 júniusában, a vádirat összeállításához a magyarországi, németországi és hollandiai bűnüldöző szervek is adatokat szolgáltattak. A DNA vádirata szerint 2003 és 2008 között több cég Kiss Sándor lefizetésével nyert megbízást különböző közbeszerzési eljárásokon.

Az első (nem jogerős) ítéletet pedig 2018 júniusában hozta meg a Bihar megyei törvényszék, amely négy pénzmosási ügyben, hivatali visszaélésben, csúszópénz elfogadásában és befolyással való folyamatos üzérkedésben találta bűnösnek. Az elsőfokú ítéletet azonban a fellebbviteli tárgyaláson a nagyváradi táblabíróság 2018 decemberében formai hibákra hivatkozva megsemmisítette, és elrendelte az ügy újratárgyalását.

A megismételt eljárás során egy időközben született alkotmánybírósági döntés értelmében megsemmisítették azokat a bizonyítékokat, amelyeket a román titkosszolgálat (SRI) gyűjtött, arra hivatkozva, hogy a SRI nem a DNA megbízásából, hanem nemzetbiztonsági okokra hivatkozva figyelve meg a volt politikust.

A Bihar megyei törvényszék most - a vádlott számára kedvezőbb büntetőjog elve alapján - nem az új, hanem a feltételezett bűncselekmények idején érvényes 1968-as büntető törvénykönyvet alkalmazta. A pénzmosás és hivatali visszaélés vádja alól Kiss Sándort ezúttal felmentette, a többi vádpontnál pedig elévülést állapított meg.

A törvényszék mindazonáltal elrendelte az elévült bűncselekmények (csúszópénz elfogadása és befolyással üzérkedés) révén szerzett 1,1 millió euró (409 milliárd forint) jogosulatlan haszon elkobzását. A korábbi ítéletben 5,55 millió eurós vagyonelkobzás szerepelt.

A végzés nem jogerős.

Kiss Sándor 2000 és 2012 között töltött be vezető tisztséget a Bihar megyei önkormányzatban. 2004 és 2008 között a megyei tanács elnöke, az azt megelőző és azt követő ciklusokban a tanács alelnöke volt.