Az első fokon 2017 decemberében szigorított életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Serali Tabarov tádzsik állampolgár verdiktjét most hagyta jóvá az orosz legfelsőbb bíróság. Az ügyben további 14 tádzsik állampolgárt hattól 23 évig terjedő szabadságvesztésre ítéltek.

Tabarov és társai 2012-ben alapítottak bűnszövetkezetet, hogy gyümölcsszállító teherautókon heroint csempésszenek Afganisztánból és Tádzsikisztánból Moszkva megyébe. A bűnszervezettől csaknem 700 kilogramm kábítószert foglaltak le.

Serali Tabarovot - ugyancsak kábítószer-kereskedelem miatt - 2003-ban a Moszkvától mintegy hatszáz kilométerre délkeletre fekvő Penzában 10 évi szabadságvesztésre ítélték, majd kitoloncolták Tádzsikisztánba, ahol amnesztiában részesült.

A RIA Novosztyi hírügynökség szerint Tabarov elítélése nemcsak a rendszerváltás utáni Oroszországban precedensértékű, mert ugyan a szovjet büntető törvénykönyv bővelkedett a halálbüntetést kirovó paragrafusokban, a kábítószer-kereskedelemért viszonylag enyhe büntetés járt. Az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaságban például 1960-tól a btk. 224. cikke szerint legfeljebb 15 évi szabadságvesztést szabhattak ki "kábítószer előállítása és értékesítése" címén.