TV műsor

Elutasította a cseh alkotmánybíróság az egyházi kárpótlás tervezett megadóztatását

Külföld, 2019.10.15

Elutasította a cseh alkotmánybíróság az egyházi kárpótlás pénzbeli részének tervezett megadóztatását.

A testület kedden Brünnben ismertetett döntésében megállapította, hogy "a bűnös kommunista rendszer által okozott sérelmekért megítélt pénzbeli kárpótlás összegének utólagos csökkentése ellentétben van a demokratikus jogállam elveivel".

A Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) által javasolt, és a kormánykoalíció (Ano mozgalom és a Cseh Szociáldemokrata Párt), valamint az ellenzéki Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) pártja által támogatott törvényt eredetileg januárban szavazta meg a képviselőház, de a szenátus februárban elutasította, így az visszakerült az alsóházba. Miután a képviselőház később felülbírálta a szenátus döntését, a törvényjavaslat Milos Zeman államfőhöz került, aki azt májusban támogatásáról biztosította és aláírta.

A szenátorok mintegy 40 tagú csoportja alkotmánysértőnek minősítette a képviselőház és a kormány által támogatott törvényjavaslatot, és beadványban kérte az alkotmánybíróságot a jogszabály felülvizsgálatára. Több szenátor azon véleményének is hangot adott, hogy a kárpótlás megadóztatása megingathatja a csehországi jogbiztonságot is. A kommunisták azzal érvelnek, hogy a kárpótlásként megszavazott összeg túl magas és nem felel meg a valós állapotnak.

Az 1989-es rendszerváltás után még soha nem történt meg, hogy a megítélt kárpótlást utólag felülbírálták volna - mutatott rá Jaromír Jirsa, az alkotmánybíróság tagja. Megjegyezte: a testület megvizsgálta a témát és az összefüggéseket, és nem lát okot arra, hogy utólagosan megadóztassák az egyházi kárpótlás pénzbeli részét.

Milos Zeman szóvivője útján közölte, hogy tiszteletben tartja az alkotmánybíróság döntését. Hasonlóan nyilatkoztak a kormány tagjai is. A jobboldali ellenzék üdvözölte a döntést, szerintük ez magakadályozta a jogállamiság elveinek megsértését.

Az egyházak kárpótlásáról - húsz éven át tartó, éles társadalmi viták után - 2012-ben fogadott el törvényt az akkori, jobboldali többségű parlament.

Ennek értelmében, a kormány és az országban működő 17 egyház képviselői közötti megállapodás alapján, az egyházak visszakapják a szocialista rendszer idején államosított vagyonuk 56 százalékát. Ez lényegében ingatlanokat, földterületeket, erdőket, halastavakat jelent. A fennmaradó részért, tehát olyan ingatlanokért és földekért, amelyeket különböző okok miatt már fizikailag nem lehet visszaadni, az állam összesen 59 milliárd korona kárpótlás kifizetését ígérte 2030-ig. Ennek az összegnek mintegy négy ötöde - több mint 47 milliárd korona - a katolikus egyháznak jut.

Korábbi számítások szerint az eredetileg 59 milliárdos összeg - az inflációt is figyelembe véve - végül várhatóan 79 milliárd és 96,5 milliárd korona (mintegy 1015 és 1240 milliárd forint) között lesz. A törvénymódosítás alapján ezt az összeget adóztatná meg az állam.

A 2012-es törvény szerint 2030-tól teljes egészében megszűnne az egyházak állami támogatása, ami jelenleg évente mintegy kétmilliárd koronára rúg (mintegy 26 milliárd forint).

A szakrális épületeket, templomokat, kolostorokat a csehországi egyházak röviddel a rendszerváltás után, az 1990-es évek elején már visszakapták.

Csehországban felmérések szerint a lakosság mintegy 80 százaléka jelenleg is ellenzi és túlzottnak tartja az egyházak kárpótlását.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!