Emil Ursu múzeumigazgató a lapnak elmondta: tavaly decemberben kezdődött meg az általa vezetett intézmény részlegeként működő Szeretvásári Történelmi Múzeum felújítása, amelynek során emlékfalat alakítanak ki, amelyen feltüntetik a történelmi Bukovina (Ukrajnához került) északi és (Romániához tartozó) déli részéből 1941 október 9-étől kezdődően elhurcolt zsidók neveit, akiket Ion Antonescu marsall parancsára, az akkor román fennhatóság alatt lévő (a Dnyeszter folyótól keletre található) Transznisztriába deportáltak a román hatóságok.

Az intézmény vezetője a koronavírus-világjárvány előtt, 2019-ben kért segítséget a holokauszt áldozatainak izraeli emlékhatóságától, amely a napokban küldte el az ismert bukovinai áldozatok névsorát. A 46 363 nevet tartalmazó listán az áldozatok születési helye, ideje, a szülők neve és a deportálás helye is szerepel, a szeretvásári emlékfalra azonban csak a nevek kerülnek fel - magyarázta a múzeumigazgató.

A Szeretvásári Történelmi Múzeum restaurálása a tervek szerint 2023 novemberében fejeződik be.

Az addig másokra mutogató, az országuk területén elkövetett atrocitásokat bagatellizálni próbáló bukaresti vezetők a 2000-es évek elején, az ország NATO-csatlakozása előtt ismerték el: Romániában is volt holokauszt. A romániai holokauszt tanulmányozásával megbízott, Elie Wiesel által vezetett nemzetközi történészbizottság 2004-ben közzétett jelentése a második világháborúban román fennhatóságú területeken elpusztított zsidók számát 280 és 380 ezer közöttire, míg az észak-erdélyi holokausztban elpusztultak számát 135 ezerre becsüli.

Romániában október kilencedikét, a bukovinai deportálások kezdetének napját 2004-ben a holokauszt romániai emléknapjává nyilvánították.