A nagy többséggel elfogadott állásfoglalásban a képviselők hangsúlyozták: jó jelnek tekintik a kiemelkedően magas részvételi arányt a legutóbbi választáson, azonban a szavazástól távolmaradók aránya továbbá is magas, az EU-ban a választásra jogosultak csaknem fele nem szavazott 2019-ben.

Felhívták a figyelmet, hogy igen magas volt a fiatal szavazók aránya, éppen ezért ösztönözni kell, hogy az európai intézmények nyilvános konzultációi vagy az Európa jövőjéről szóló konferencia vegye figyelembe a fiatalok aggályait és kihívásait a jelenre és a jövőre nézve.

A képviselők azt is kiemelték: van még mit javítani annak érdekében, hogy az EP-ben valóban kiegyensúlyozott legyen a nemek közötti arány, támogatják továbbá az olyan választási listákat, amelyek egyenlő számú férfi és női jelöltet indítanak a választási körzetekben. Emellett felszólították a tagországokat, hogy erősítsék meg a roma és a fogyatékossággal élő szavazók részvételi arányát.

A jelentésben szerepel a választójogi korhatár 16 évre való csökkentése mint jogharmonizációs javaslat a tagállamok számára, és az elfogadott szöveg továbbra is támogatja az transznacionális választási lista és a csúcsjelölti rendszer bevezetését.

A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja nem támogatta a jelentés megszavazását. Véleményük szerint a jelentés kidolgozója baloldali szemléletű, intézményi javaslatokra szűkülő dokumentumot fogalmazott meg, amely a "föderális Európa intézményrendszerét megalapozó javaslatok gyűjteményévé vált". A képviselők szerint a jelentés pusztán részvételi adatokból tévesen és szándékosan azt a következtetést vonta le, hogy intézményi reformok elfogadására van szükség, de valódi célja újabb lépést tenni a föderális Európa kiépítése felé.

Felhívták a figyelmet, hogy az elfogadott szöveg a multikulturális társadalomra hivatkozik, gender-szemléletű megközelítést szorgalmaz, továbbá demokratikus elvek mögé bújva, egy Európai Választási Hatóság alá rendelné a választások felügyeletét, központosítva a demokratikus folyamatokat.

A képviselők szerint a jelentés intézményi javaslataiban centralizációt helyez kilátásba, ösztönözve a transznacionális lista és a csúcsjelölt-rendszer bevezetését, amelyek valójában a kis és közepes tagállamok érdekképviseletének csorbítását szolgálnák. Mindemellett az Európai Parlament második kamarájává zsugorítaná a tagállami kormányok képviselőiből álló Tanácsot, így a nemzeti kormányok érdekérvényesítő képessége gyengülne, azonban elképzelésük szerint, az Európai Bizottság a nemzeti kormányokhoz hasonló szerepet kapna.

A jelentés továbbá az Európa jövőjéről szóló konferencia végkövetkeztetéseit megelőzve kívánja előmozdítani a kényes uniós intézményi egyensúlyt megváltoztató, öncélú intézményi javaslatait. A jelentést megszavazók vitából így kívánják kizárni a tagállamokat, elfelejtve, hogy a 2000-es években ez vezetett az európai alkotmányos szerződés bukásához - fogalmaztak.

A Fidesz uniós parlamenti képviselői kiemelték: a polgárokat nem az intézményi kérdésekről folytatott, megosztó viták foglalkoztatják, hanem a valódi eredmények, különösen a versenyképesség, az EU világban betöltött szerepe vagy a járványhelyzet kezelése terén. Olyan ügyeket szükséges megvitatni, mint a migráció, a gazdasági együttműködés új dimenziói a 21. században, az Unió és az Egyesült Királyság kapcsolatának rendezése, vagy az európai munkahelyek védelme. "Az EU van a tagállamokért és nem a tagállamok az EU-ért" - húzták alá sajtóközleményükben.