Az online felmérésekkel foglalkozó Civey közvélemény-kutató társaság adatai szerint az SPD támogatóinak 66,2 százaléka ért egyet azzal, hogy Andrea Nahlesnek le kell mondania a pártelnöki tisztségről a rossz EP-választási szereplés miatt, és csupán 8,8 százalék véli úgy, hogy semmiképpen sem kell távoznia.

Az SPD a vasárnapi választáson a szavazatok 15,8 százalékát gyűjtötte össze, ami 11,5 százalékpontos visszaesés az előző, 2014-ben tartott EP-választáson szerzett 27,3 százalékhoz képest, és valamennyi országos szintű választást tekintve a párt leggyengébb eredménye.

Andrea Nahles - aki egyben az SPD szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának vezetője is - hétfőn az elnökség válságtanácskozása után tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy felelősnek érzi magát a vereségért, de ez a felelősség számára azt jelenti, hogy tovább kell dolgoznia a pártért.

Hétfő este egy televíziós interjúban végül részben engedett azon bírálóinak, akik nemcsak irányváltást, karakteresebb baloldali politizálást sürgetnek, hanem vezetőváltást is. A ZDF országos köztelevízióban sugárzott interjúban bejelentette, hogy előrehozzák, már június elején megtartják a frakcióvezető-választást, amely a törvényhozási ciklus közepén, az idén szeptemberben lenne esedékes.

Aláhúzta, hogy ismét elindul a tisztségért, és sürgette, hogy álljon ki ellene mindenki, aki úgy érzi, hogy jobban tudná vezetni a szociáldemokrata képviselőcsoportot a Bundestagban.

Egyelőre egy vetélytárs sem jelentkezett hivatalosan. Sajtóértesülések szerint többen mérlegelik az indulást, köztük Martin Schulz, a párt korábbi elnöke.

Andrea Nahles az SPD első női elnöke, tavaly áprilisban választották meg a tisztségre a párt wiesbadeni kongresszusán, viszonylag alacsony, 66,35 százalékos támogatottsággal. A szociáldemokrácia alapértékeihez hűséges, a társadalmi igazságosság és a szolidaritás erősítését szolgáló politikát hirdetett, és vezetésével sikerült megvalósítani a párt programjának számos elemét.

Az SPD a szintén 2018 tavaszán alakult új nagykoalíciós kormányban - a Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és a Keresztényszociális Unióval (CSU) alkotott koalícióban - a többi között elérte, hogy több mint 5 milliárd euróval (1625 milliárd forint) növeljék a bölcsődei és óvodai intézményhálózat fejlesztésére szánt forrásokat. Törekvéseinek eredményeként bevezették azt a szabályt is, hogy a család és a karrier összeegyeztethetőségének érdekében a munkaadóknak garantálniuk kell a visszatérés lehetőségét egy teljes munkaidős állásba mindazoknak, akik 1 és 5 év közötti időtartamra részmunkaidős állásra váltanak.

A választók azonban nem méltányolták az SPD kormányzati erőfeszítéseit. A párt támogatottsága fokozatosan tovább süllyedt a 2017-es Bundestag-választáson 20,5 százalékon elért - akkor történelmi mélypontnak számító - szintről, és a párton belül egyre erősebbé vált az az irányzat, amely szerint inkább ellenzékben kellene próbálkozni a megújulással.

A Civey által a Spiegel Online hírportál megbízásából készült felmérés szerint az SPD támogatóinak körében is erősödik ez a meggyőződés. A megkérdezettek 22,1 százaléka szerint egyértelműen használna, további 34,4 százalék szerint pedig inkább használna, mint ártanak a szociáldemokratáknak, ha kilépnének az Angela Merkel vezette kormányból, és csupán 26,4 százalék véli úgy, hogy inkább vagy egyértelműen ártana a nagykoalíció felmondása.