Az újság szerint a szeptember 5-én kezdődő NEK "keresztény hét lesz a legszekularizáltabb kontinensen".

"Európában Istent a fejlődés nagy ötletével akarták helyettesíteni, és most felteszik a kérdést, hogy mi is ez a fejlődés, és valóban nagyobb értéket képvisel-e?" - mondta Erdő Péter. Úgy vélte, sok embernek a "pillanatnyi jólét" maradt meg egyedüli értékként, de ez nem segít a jövőtől való esetleges félelmekkel szemben, sőt a többiektől való félelmet növeli, attól tartva, hogy valamiről le kell majd mondani a javukra.

Azt mondta, a mai világban nem lehet magát kereszténynek valló, de vallását nem gyakorló, olaszul "langyosnak" nevezett hívőnek lenni. A Jézus Krisztussal való kapcsolat "egzisztenciális, nem pedig kulturális jelenség" - hangoztatta.

Hangsúlyozta, hogy a katolikus egyház Európában "nevelést adott az egyes népeknek, nem számolta fel identitásukat, ellenkezőleg, felemelte kultúrájukat". Erdő Péter kifejtette, hogy Európában a hitet azokkal lehet újraébreszteni, akik megszenvedtek érte. Emlékeztetett, hogy Közép-Kelet-Európában az idősebb generációk "nagy árat fizettek, ha hűek akartak maradni hitükhöz". Hozzátette, hogy ma is "bizonyos helyzetekben a katolikus hitvallás, a következetes katolikus magatartás súlyos következményekkel járhat". Megjegyezte, vannak idők, amikor nem csak az egyéneknek, hanem a népeknek is lehet küldetésvállalásuk.

Az Il Foglio kiemelte, hogy a NEK eseményeire a világ minden részéből érkeznek előadók, és az üldözött "mártír" egyházak püspökei is Budapesten lesznek. A kongresszuson részt vesz I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka, a zárómisét pedig Ferenc pápa mutatja be szeptember 12-én.