Törökország határozottan tagadja, hogy az első világháború végnapjaiban az Oszmán Birodalomban az örmények ellen elkövetett gyilkosságok népirtásnak minősülnének.
Erdogan szerdai beszédében egyúttal arra szólította Örményországot, valamint a többi olyan államot, amely rendelkezik anyagokkal a kérdéssel kapcsolatban, hogy szintén tegye hozzáférhetővé az archívumait. "A dokumentumokat az illetékesekkel vizsgáltassuk meg, majd mi politikusok már a kutatás eredményeiről beszélgessük!" - szorgalmazta.
A török államfő hangsúlyozta: aki meg akarja találni az igazságot, Törökország archívumai nyitva állnak előtte. Ankarának nincs titkolnivalója - nyomatékosította.
Törökország vitatja, hogy mai területén és az Oszmán Birodalomban az örmény közösség népirtás áldozata lett. A halottak 1,5 millióra becsült számát sem ismeri el, s azt állítja, hogy 300-500 ezer örmény az első világháborús harcok áldozatává vált.
Az örmény közösség április 24-ét tartja az örmény népirtás kezdőnapjának, mert 1915-ben ezen a napon, a "vörös vasárnapon" vettek őrizetbe Mehmed Talat akkori belügyminiszter utasítására Konstantinápolyban mintegy 250 örmény értelmiségit és közösségi vezetőt, akiket Ankara környékére hurcoltak, és többségüket később meg is gyilkolták.
Törökország ugyan 1991-ben elismerte Örményország függetlenné válását, a felek azonban diplomáciai kapcsolatot máig nem létesítettek egymással. A két szomszédos ország között közvetlen kereskedelmi kapcsolat sincs, átkelő nem üzemel, a határ még a vasúti forgalom előtt is le van zárva.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!