Törökország határozottan tagadja, hogy az első világháború végnapjaiban az Oszmán Birodalomban az örmények ellen elkövetett gyilkosságok népirtásnak minősülnének.

Erdogan szerdai beszédében egyúttal arra szólította Örményországot, valamint a többi olyan államot, amely rendelkezik anyagokkal a kérdéssel kapcsolatban, hogy szintén tegye hozzáférhetővé az archívumait. "A dokumentumokat az illetékesekkel vizsgáltassuk meg, majd mi, politikusok már a kutatás eredményeiről beszélgessünk!" - szorgalmazta.

A török államfő hangsúlyozta: aki meg akarja találni az igazságot, Törökország archívumai nyitva állnak előtte. Ankarának nincs titkolnivalója - nyomatékosította.

Erdogan ugyanakkor élesen bírálta a párizsi vezetést, amiért a közelmúltban elfogadta, hogy ezentúl Franciaország is megemlékezik április 24-én az örmény népirtásról. Emmanuel Macron francia elnök a lépést február elején jelentette be, és Törökország már akkor is a legmagasabb szinten elítélte.

A török elnök szerdán úgy fogalmazott: "még ma is halljuk, a szívünkben érezzük az ártatlanok sikoltásának visszhangját Líbia és Algéria sivatagaiban. Az ottani üldöztetés és mészárlások felelősei nem muzulmánok. Huszonöt évvel ezelőtt Ruandában 800 ezer embert öltek meg, amit nyilvánvalóan a franciák követtek el, kezünkben vannak a vonatkozó adatok. Leszálltak Afrikában a helikopterekkel, lekaszabolták az embereket, és összegyűjtötték a gyémántot meg az aranyat." "Aztán még ők állnak neki kioktatni minket!" - hangoztatta Erdogan, hozzátéve, hogy egyszer Macronnak a szemébe is megmondta mindezt.

A török államfő úgy vélte: a franciák mindig is igyekeztek félrevezetni a világot, hogy jóságos, kedves embereknek tűnjenek.

Törökország vitatja, hogy mai területén és az Oszmán Birodalomban az örmény közösség népirtás áldozata lett. A halottak 1,5 millióra becsült számát sem ismeri el, s azt állítja, hogy 300-500 ezer örmény az első világháborús harcok áldozatává vált.

Az örmény közösség április 24-ét tartja az örmény népirtás kezdőnapjának, mert 1915-ben ezen a napon, a "vörös vasárnapon" vettek őrizetbe Mehmed Talat akkori belügyminiszter utasítására Konstantinápolyban mintegy 250 örmény értelmiségit és közösségi vezetőt, akiket Ankara környékére hurcoltak, és többségüket később meg is gyilkolták.

Törökország ugyan 1991-ben elismerte Örményország függetlenné válását, a felek azonban diplomáciai kapcsolatot máig nem létesítettek egymással. A két szomszédos ország között közvetlen kereskedelmi kapcsolat sincs, átkelő nem üzemel, a határon még a vasúti forgalom sem haladhat át.