Esterházy Jánosra emlékeztek a morvaországi Olmützben és Mírovban
Külföld, 2019.06.15
Esterházy Jánosra, a felvidéki magyarság két világháború közötti, illetve második világháború alatti vezető politikusára emlékeztek szombaton a morvaországi Olmützben és Mírovban csehországi, szlovákiai és magyarországi magyarok.
Az idén immár 21. alkalommal megtartott emlékünnepséget a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége (CSMMSZ), valamint a helyi önkormányzati szervek közösen rendezték.
Az ünnepség Olmützben (Olomouc) kezdődött, ahol a Szent Vencel-katedrálisban szentmisét mutattak be Esterházy János tiszteletére; ezt Balga Zoltán, a Prágai Magyar Plébánia papja celebrálta.
A mírovi egykori rabtemetőben megtartott megemlékezésen Boros Miklós prágai magyar nagykövet, valamint csehországi és szlovákiai magyar szervezetek koszorúkat és virágokat helyeztek el Esterházy jelképes síremlékénél. Szintén koszorúztak a síremléknél az Esterházy család tagjai, a csehországi lengyel kisebbség képviselői, valamint Mírov polgármestere is.
Esterházy János a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban az akkori fasiszta szlovák állam törvényhozásában - a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként - nem szavazta meg a zsidók deportálását elrendelő törvénytervezetet.
A második világháború után letartóztatták, majd a csehszlovák hatóságok átadták a szovjet titkosszolgálatnak. A Szovjetunióban koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára ítélték, és egy szibériai táborba küldték. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben távollétében halálra ítélte, a vád szerint a fasizmussal való együttműködésért. A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták Csehszlovákiának. Ott elnöki kegyelemmel halálos ítéletét életfogytiglani börtönre változtatták. Az 1955-ös általános amnesztia során a büntetését 25 évre csökkentették, de ebbe nem számították bele a szovjet fogságban töltött időt.
A súlyosan beteg Esterházy a mírovi várbörtönben halt meg 1957. március 8-án. Mivel 2007 őszéig nem volt ismert, hol temették el, illetve hová kerültek hamvai, a csehországi magyarok 1998-ban magyarországi segítséggel jelképes síremléket állítottak neki a helyi rabtemetőben.
Cseh történészek - az Esterházy család kérésének eleget téve - később kiderítették, hogy Esterházy János urnája a prágai Motol köztemető közös sírjában található. Neve 2011 őszén felkerült a motoli emlékműre.
Esterházy Jánost mindmáig sem Szlovákia, sem Csehország nem volt hajlandó rehabilitálni, így hivatalosan továbbra is háborús bűnösként tartják nyilván.
Az ünnepség Olmützben (Olomouc) kezdődött, ahol a Szent Vencel-katedrálisban szentmisét mutattak be Esterházy János tiszteletére; ezt Balga Zoltán, a Prágai Magyar Plébánia papja celebrálta.
A mírovi egykori rabtemetőben megtartott megemlékezésen Boros Miklós prágai magyar nagykövet, valamint csehországi és szlovákiai magyar szervezetek koszorúkat és virágokat helyeztek el Esterházy jelképes síremlékénél. Szintén koszorúztak a síremléknél az Esterházy család tagjai, a csehországi lengyel kisebbség képviselői, valamint Mírov polgármestere is.
Esterházy János a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban az akkori fasiszta szlovák állam törvényhozásában - a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként - nem szavazta meg a zsidók deportálását elrendelő törvénytervezetet.
A második világháború után letartóztatták, majd a csehszlovák hatóságok átadták a szovjet titkosszolgálatnak. A Szovjetunióban koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára ítélték, és egy szibériai táborba küldték. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben távollétében halálra ítélte, a vád szerint a fasizmussal való együttműködésért. A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták Csehszlovákiának. Ott elnöki kegyelemmel halálos ítéletét életfogytiglani börtönre változtatták. Az 1955-ös általános amnesztia során a büntetését 25 évre csökkentették, de ebbe nem számították bele a szovjet fogságban töltött időt.
A súlyosan beteg Esterházy a mírovi várbörtönben halt meg 1957. március 8-án. Mivel 2007 őszéig nem volt ismert, hol temették el, illetve hová kerültek hamvai, a csehországi magyarok 1998-ban magyarországi segítséggel jelképes síremléket állítottak neki a helyi rabtemetőben.
Cseh történészek - az Esterházy család kérésének eleget téve - később kiderítették, hogy Esterházy János urnája a prágai Motol köztemető közös sírjában található. Neve 2011 őszén felkerült a motoli emlékműre.
Esterházy Jánost mindmáig sem Szlovákia, sem Csehország nem volt hajlandó rehabilitálni, így hivatalosan továbbra is háborús bűnösként tartják nyilván.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!