Az alap célja az e téren jelenleg jórészt az Egyesült Államoktól függő Európai Unió stratégiai autonómiájának megteremtése, a tagországi beruházások hatékonyabbá tétele, a biztonság megerősítése, valamint a versenyképes és innovatív ipari bázis előmozdítása.

Az EDF 4,1 milliárd eurót biztosítana kutatási projektek közvetlen finanszírozására, ezenfelül 8,9 milliárd euró állna rendelkezésre a tagországok beruházásainak kiegészítésére. Ezzel pénzügyi hátteret kívánnak biztosítani a modern és teljesen interoperábilis technológiákba való befektetéseknek. Sajtóhírek szerint többek között korszerű drónok, radarok, repülőgépek, egyenruhák prototípusait fejlesztenék ki ennek segítségével.

"Ezen javasolt intézkedések segíteni fognak az EU-nak abban, hogy saját kezébe vegye a sorsát. Fokozott hangsúlyt fektetünk a jövőben arra, hogy gondoskodjunk az európai polgárok védelméről. Az Európai Unió történetében első ízben a költségvetés egy részét arra fordítjuk, hogy közösen beruházzunk az emberek védelmét szolgáló új technológiák és berendezések kifejlesztésébe" - hangoztatta Jyrki Katainen beruházásokért felelős uniós biztos.

Kiemelte továbbá: "ez csak a kezdet, ki tudja, hol leszünk tíz év múlva".

Az EDF büdzséje 2017 és 2020 között 590 millió euró volt.

A brüsszeli testület emellett javaslatot tett az egyebek mellett külföldi katonai műveletek finanszírozására szolgáló Európai Békekeret létrehozására, amely 10,5 milliárd eurós, költségvetésen kívüli, biztonsági és védelmi célú mechanizmusok összevonásával létrejövő forrásokból gazdálkodhatna a jelzett időszakban. Az új eszköz a tervek szerint megkönnyítené az EU hozzájárulását a partnerei által irányított béketámogató műveletekhez és bővítené az uniós katonai és védelmi támogatások körét.

A védelmi integrációs terveket hosszú időn át az Egyesült Királyság blokkolta, attól tartva, hogy azok végül egy uniós hadsereg felállításához fognak vezetni, de friss sajtójelentések szerint London szeretné, ha a Brexit után a szigetország is részt vehetne az EDF-ben.

Az Európai Bizottság végezetül szerdán bejelentette, a 2021 és 2027 közötti ciklusban megnövelnék a "biztonsági kiadásokat", a jelenlegi 3,5 milliárd euróról 4,8 milliárdra.

Több mint duplájára, 2,5 milliárd euróra növelnék a belső biztonsági alap forrásait. Ebből 1,5 milliárd eurót különítenek el a tagállamok számára, hogy erősítsék ellenállóképességüket. A fennmaradó pénzt előre nem látható kihívások esetére tartják fenn. Emellett 1,2 milliárd euró fordítanak az életciklusuk utolsó fázisában levő európai nukleáris létesítmények felszámolásának támogatására, 1,1 milliárdot pedig a biztonság területén működő uniós ügynökségek további erősítésére.

Az EB május elején bemutatott javaslata értelmében az EU következő többéves költségvetése 2018-as árakon összesen 1135 milliárd euró kötelezettségvállalást tenne lehetővé.

A keretköltségvetést és az új szabályokat a tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.