Charles Michel elmondta, a bennmaradó huszonhetek vezetőit "nem győzte meg különösebben" brit kollégájuk előző esti beszámolója arról, hogy az Egyesült Királyság kormánya képes lesz elérni a Brexit-megállapodás parlamenti jóváhagyását.

Hangsúlyozta, hogy ő maga jelenleg nem túl optimista, mivel "óriási a bizonytalanság", márpedig most már teljes mértékben a szigetország térfelén pattog a labda. Kiemelte: a rendezetlen kiválás Belgiumra nézve különösen súlyos következményekkel járna, ezért fel kell gyorsítani az erre való felkészülést.

Sebastian Kurz osztrák kancellár ennél derűlátóbbnak mutatkozott. Aláhúzta, hogy bár mindkét félnek határozottan érdeke a megegyezés, Theresa May brit kormányfőt nem érhette meglepetésként, hogy a bennmaradó országok nem hajlandóak a kiválási szerződés újratárgyalására. Leszögezte, hogy a brit belpolitikai konfliktus alapja, az ír-északír határellenőrzés visszaállításának megakadályozását célzó pótmegoldás "semmilyen körülmények között nem állandó, pusztán ideiglenes megoldás lenne".

"Reméljük, hogy ez az üzenet segíteni fog a ratifikációban. Senki nem akar kemény Brexitet" - fogalmazott.

Több tagállami vezető, Sebastian Kurz mellett például Xavier Bettel luxemburgi és Andrej Plenkovic horvát kormányfő is lehetségesnek nevezte, hogy szükség esetén újabb rendkívüli EU-csúcsot hívhatnak össze januárban. Plenkovic elmondta, nem állapodtak meg előző nap semmi ilyesmiről, de ha a brit kormány teljesen világossá teszi, hogy milyen segítségre lenne szüksége a Brexit-megállapodás londoni ratifikációjához, akkor összehívhatnak egy újabb találkozót.

Klaus Iohannis román elnök azonban más véleményen volt, mint mondta, ő nem számít januári EU-csúcsra.