Michel a csütörtökön kezdődő, egynaposra tervezett csúcsra érkezve újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy a tagállamok elképzelései jelentősen eltérnek egymástól a keretköltségvetéssel kapcsolatban. Noha szerinte mindegyik megalapozott, az eltérések némi aggodalomra adnak okot a keretköltségvetés elfogadását illetően.

"Meg vagyok győződve ugyanakkor, hogy a következő órákban vagy a következő napokban előrelépést lehet elérni" - fogalmazott.
Ideje döntésre jutni a költségvetés számait illetően, amelynek érdekében a tagállami vezetők kompromisszumkészségére lesz szükség - tette hozzá.

Angela Merkel német kancellár szerint Németország nem elégedettaz elkövetkező hétéves időszak költségvetésének tervezetével - jelentette ki Angela Merkel német kancellár csütörtökön Brüsszelben az Európai Uniónak a hétéves költségvetéséről tartandó rendkívüli csúcstalálkozójára érkezve.

Hozzátette, hogy a nettó befizető államok között sem született még meg a közös állásfoglalás.

"Aktív szerepet fogunk vállalni abban, hogy megoldást találjunk a különbségek áthidalására, de nem biztos, hogy sikerülni fog. A helyzet elég összetett. Az uniónak meg kell felelni több elvárásnak, például a mezőgazdaságban dolgozók részéről, ugyanakkor a költségvetést modernizálni kell" - hangoztatta.

Merkel a többi között utalt arra, hogy a keletnémet tartományoknak még mindig szüksége van az uniós támogatásokra.

Emmanuel Macron francia elnök érkezésekor kijelentette, bármennyi időt is vesz igénybe, ambiciózus költségvetésben kell megállapodniuk a tagállami vezetőknek. Hozzátette, ha "mindenkiben van egy kis hajlam a kompromisszumra, akkor a tagállamok megállapodhatnak", noha lehet hogy ez pár órát, pár éjszakát, pár napot vesz majd igénybe.

Kiemelte, hogy Franciaországot képviselve a mezőgazdasági forrásokért fog küzdeni, azért, hogy ezek a források azok is lehetővé tegyék a francia mezőgazdaságban dolgozóknak, hogy "minőségi árut termeljenek". Emellett - mint fogalmazott - több forrást kell fordítani a védelemre, a digitális fejlesztésre, és olyan oktatási projektekre, mint az Erasmus program.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint modern költségvetésre van szükség, amely válaszol az Európai Unió előtt álló kihívásokra.

Újságíróknak nyilatkozva kijelentette, ha Európa a jövőben jólétet akar lakosainak, akkor az innovációba és a fejlesztésbe kell befektetnie. Ezt a következő hétéves költségvetés vitáján a tagállami vezetőknek figyelembe kell venniük. Szavai szerint csütörtökön "kemény és hosszú tárgyalás" várható.

A bizottsági elnök Charles Michel múlt héten nyilvánosságra került költségvetési javaslatát "jó kiindulópontnak" nevezte. Üdvözölte, hogy új alapok révén kívánja biztosítani a fosszilis energiahordozók kiváltását a zöld energiára. Kiemelte, hogy első alaklommal biztosítana saját bevételi forrást a műanyaghulladék hozzájárulásokból, illetve a kibocsátás-kereskedelemből származó többletpénzek által, valamint azt, hogy az uniós büdzsé igazodni fog a digitális korszak kihívásaihoz.

Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője érkezésekor az hangsúlyozta, ha az unió hatékonnyá kíván válni a biztonság és a védelem területén, több forrásra lesz szüksége.

"A biztonság és a védelem szempontjából a költségvetés nem veszíthet ambíciószintjéből" - fogalmazott.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök véleménye szerint "a történelem legnehezebb vitája várható" az uniós büdzséről egyrészt a Nagy-Britannia uniós megszűnése (Brexit) okozta finanszírozási hiány, másrészt az új célok megvalósítása érdekében létrehozni kívánt új költségvetési struktúra kialakítása miatt.

Lengyelország nem támogatja sem a struktúra átalakítását, sem pedig az egyes szakpolitikákra vonatkozó tételek csökkentését. Kiemelte, az olyan területek, mint például a migrációs politika, a védelmi politika, vagy az innováció finanszírozása "fontosak, de nem valósíthatók meg a kohéziós politika és az agrárpolitika kárára - monda.

Gitanas Nauseda litván miniszterelnök érkezésekor azt hangsúlyozta, országa az Európai Unió nettó befizetői közé tartozik az értelemben, hogy kiváló szakemberek távoztak az országból, és járulnak hozzá más országok gazdasági növekedéséhez. Mi nem pénzt adunk, hanem humánerőforrást. Litvánia továbbra is igény tart az kohéziós forrásokra, annak mértékéből nem szándékozik engedni - tette hozzá.

Sanna Marin finn miniszterelnök azt mondta, Charles Michel javaslata "rossz irányba vezet".

A költségvetés teljes összege "túl magas", továbbá a korábbi finn javaslathoz képest jelentősen "felhígítja" azt a bevezetni kívánt mechanizmust, amely az uniós pénzek kifizetését a jogállamiság kritériumainak betartásához kötné.

Mark Rutte holland miniszterelnök érkezésekor azt mondta, nagyra értékeli az Európai Tanács belga elnökének megállapodásra törekvő erőfeszítéseit, de véleménye szerint "könnyebb belga kormányt alakítani, mint egy uniós költségvetést elfogadni".

Belgiumban közel egy éve, a tavaly májusban tartott választások óta nincsen kormánykoalíciós megállapodás. Az országot 2018 decembere óta ügyvivői kormány irányítja, minthogy az addigi négypárti szövetség akkor felbomlott.