Tusk szerint a nagyszebeni, az unió jövőjéről szóló tanácskozáson a tagállamok demokratikusan megválasztott állam- és kormányfői egyértelművé tették: készek vállalni a politikai felelősséget az EU jövőjét illetően és kifejezték eltökéltségüket, hogy megvédik az Európai Uniót.

Leszögezte: az új Európai Bizottság (EB) megválasztását az uniós szerződésben lefektetett szabályok alapján, a demográfiai és földrajzi egyensúlyt tiszteletben tartva kell megszervezni, hogy mind a kis, mind a nagy tagállamok képviseltessék magukat az EU legmagasabb rangú tisztségviselői között.

Tusk szerint legjobb lenne konszenzussal dönteni, de jelezte: erre nem sok esélyt lát, ezért nem fog habozni szavazásra bocsátani a tisztségviselők jelölésével kapcsolatos kérdéseket.

"Hatékony intézményekre, gyors döntésekre van szükségünk. Szándékom szerint júniusban fogom nevesíteni az EB új elnökét, aki, remélem, meg tud felelni a hozzá fűzött elvárásoknak" - mondta az Európai Tanács elnöke.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt állította, hogy a nagyszebeni csúcstalálkozó bebizonyította: a résztvevők - a brit uniós tagság megszűnése után az EU-ban maradó 27 tagállam állam- illetve kormányfői - valóban egységesek tudnak lenni, nemcsak egy "kirakatba szánt üzenet". Hamarosan lejáró mandátumára visszatekintve, az EB elnöke, úgy értékelte, túlzás az unió válságáról beszélni, és a 2014 óta eltelt időszakot kizárólag negatív fényben feltűntetni - példaként a munkanélküliség és költségvetési deficitek csökkenését hozva fel példaként.

A sajtótájékoztatón Klaus Iohannis, a házigazda Románia elnöke elégedettségét fejezte ki, hogy az EU-27-ek a nagyszebeni csúcstalálkozón nyilatkozatban erősítették meg elkötelezettségüket az európai projekt folytatása mellett, így az Európai Tanács első, Romániában tartott ülése szerinte a "egység csúcsaként" kerülhet be az unió történetébe.