A szóvivő szerint Teherán urándúsítási tervei csak azért lehetségesek, mert az ország nukleáris kapacitásait - ahogyan fogalmazott - "a rémes nukleáris megállapodás érintetlenül hagyta".

Garrett a 2015-ben aláírt többhatalmi atomalkura utalt, amelyet hat nagyhatalom - az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Oroszország, Franciaország, Németország és Kína - kötött Iránnal, és amelyet a Trump-kormányzat 2018 májusában felmondott.

A Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője leszögezte: "Trump elnök egyértelművé tette, hogy soha nem engedi meg Iránnak atomfegyver kifejlesztését". Hozzáfűzte: az iráni rezsim "nukleáris zsarolására a nemzetközi nyomás fokozásával kell válaszolni.

Irán hétfőn jelentette be, hogy az utóbbi időben megsokszorozta urándúsításának ütemét, és várhatóan tíz nap múlva az enyhén dúsított uránkészlete meghaladja majd a 2015-ben kötött atomalkuban meghatározott mennyiséget.

A hétfői bejelentésre azt követően került sor, hogy Haszan Róháni iráni elnök májusban közölte: országa megkezdi a nukleáris megállapodás részleges felmondását, mivel az Egyesült Államok tavaly ezt egyoldalúan felmondta és ismételten szankciókat vezetett be Irán ellen. Róháni májusban hozzátette: ha a többi aláíró ország 60 napon belül nem védi meg Iránt az amerikai szankcióktól, akkor Teherán megkezdi az urán nagyobb ütemű dúsítását.