A szóvivő szerint Teherán urándúsítási tervei csak azért lehetségesek, mert az ország nukleáris kapacitásait - ahogyan fogalmazott - "a rémes nukleáris megállapodás érintetlenül hagyta". Garrett a 2015-ben aláírt többhatalmi atomalkura utalt, amelyet hat nagyhatalom - az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Oroszország, Franciaország, Németország és Kína - kötött Iránnal, és amelyet a Trump-kormányzat 2018 májusában felmondott. A Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője leszögezte: "Trump elnök egyértelművé tette, hogy soha nem engedi meg Iránnak atomfegyver kifejlesztését". Hozzáfűzte: az iráni rezsim "nukleáris zsarolására a nemzetközi nyomás fokozásával kell válaszolni. Irán hétfőn jelentette be, hogy az utóbbi időben megsokszorozta urándúsításának ütemét, és várhatóan tíz nap múlva az enyhén dúsított uránkészlete meghaladja majd a 2015-ben kötött atomalkuban meghatározott mennyiséget. A hétfői bejelentésre azt követően került sor, hogy Haszan Róháni iráni elnök májusban közölte: országa megkezdi a nukleáris megállapodás részleges felmondását, mivel az Egyesült Államok tavaly ezt egyoldalúan felmondta és ismételten szankciókat vezetett be Irán ellen. Róháni májusban hozzátette: ha a többi aláíró ország 60 napon belül nem védi meg Iránt az amerikai szankcióktól, akkor Teherán megkezdi az urán nagyobb ütemű dúsítását. Kedd délutáni sajtótájékoztatóján Morgan Ortagus, az amerikai külügyminisztérium szóvivőnője szintén azt a kormányzati álláspontot hangoztatta, hogy a világnak "nem szabad engednie a nukleáris zsarolásnak". Ortagus egyben felszólította Iránt, hogy tartsa magát a nemzetközi közösségnek tett vállalásaihoz.