"A nem demokratikus választásból kikerült elnököt" nem lehet legálisnak tekinteni, "függetlenül attól, hogy beiktatása titokban vagy nyilvánosan történik" - áll a varsói állásfoglalásban.

A nem nyilvános beiktatás "csak bizonyítja, hogy Lukasenka tudatában van annak, amit tett, amikor meghamisította a választási eredményt" - írta később a Facebookon Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, és megengedhetetlennek nevezte a fehéroroszok ellen alkalmazott hatósági erőszakot.

Fehéroroszország szuverenitásának feltétele a szabad választás - hangsúlyozta Morawiecki. A nem demokratikus választás nem vezethet ahhoz, hogy akárkit is államelnöknek tekintsenek - írta, hozzáfűzve: Lengyelország "következetesen támogatni fogja" a fehérorosz üldözöttek megsegítését, az újbóli, ezúttal demokratikus választás megszervezését célzó lépéseket.

Varsó az új, szabad és tisztességes szavazás megtartásától teszi függővé annak az "új Marshall-tervnek" nevezett, a fehérorosz gazdaság támogatását célzó, körülbelül egymilliárd eurót érő projektnek az elindítását, amelyet Morawiecki a visegrádi csoport (V4) nevében az európai uniós állam- és kormányfők jövő heti csúcstalálkozóján akar bemutatni.

Aljakszandr Lukasenka a hivatalos adatok szerint a szavazatok több mint 80 százalékával nyerte meg az augusztus 9-ei elnökválasztást. Az ellenzék csalásra hivatkozva nem fogadja el az eredményt, és az időközben Litvániába menekült Szvjatlana Cihanouszkaját tekinti államfőnek. Az országban rendszeresek a tüntetések, amelyek nagyságrendje sajtójelentések szerint vasárnaponként százezres.

A fehéroroszországi állami hírügynökség (BeITA) szerdán jelentette, hogy Lukasenka letette a hivatali esküt. Az előre nem bejelentett és a jogszabályokkal ellentétben a közszolgálati televízióban nem közvetített szertartást a beszámoló szerint száz ember jelenlétében tartották meg Minszkben, a Függetlenség Palotájában.