Felmérés: az ukránok többsége szerint az ország vezetése nem tehet engedményeket Putyinnak a békéért cserébe
Külföld, 2018.10.26
Az ukránok több mint fele - 53,3 százaléka - szerint az ország politikai vezetésének nem szabad engedményeket tennie Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ezért, hogy helyreálljon a béke a Donyec-medencében - derült ki abból a felmérésből, amelyet a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) szeptemberben végzett, és amelynek eredményét pénteken sajtótájékoztatón hozták nyilvánosságra az ukrán fővárosban.
A felmérésben részt vevők 13,8 százaléka helyezkedett ellentétes álláspontra, míg 32,9 százalékuk nem tudott, vagy nem kívánt erre választ adni.
Arra a kérdésre, hogy elsősorban kitől függ a béke megteremtése Kelet-Ukrajnában, a megkérdezettek 46 százaléka válaszolta azt, hogy személyesen Petro Porosenko ukrán elnöktől, 43 százalékuk szerint viszont Vlagyimir Putyintól.
30,4 százalék véli úgy, hogy ez az ukrán vezetéstől függ, míg 16,5 százalék szerint Oroszország vezetésétől.
Ezenkívül a résztvevők 10,4 százaléka úgy gondolja, hogy a béke helyreállítása a Donyec-medencében az önkényesen kikiáltott szakadár "népköztársaságok" vezetésén múlik. A megkérdezettek 10,3 százalékának meggyőződése, hogy ez a háborúban érdekelt politikusok érdekei alapján dől el, 7,6 százalékuk szerint a Nyugattól függ. 5,2 százalék véli, hogy az ukránok egységén múlik, míg 4,6 százalék szerint az ukrán hadsereg hatékonyságán, illetve 3,9 százalék szerint az ukrán civil társadalmon.
Ezzel együtt a megkérdezettek 56 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a béke érdekében Ukrajnának területe vagy függetlensége egy részét fel kellene áldoznia. Mindössze a résztvevők 17 százaléka támogatna ilyenfajta kompromisszumot.
A résztvevők 56,6 százaléka szerint Oroszország nem érdekelt abban, hogy béke legyen a Donyec-medencében. Ezzel ellentétes véleményre csak 13,1 százalékuk helyezkedett.
Arra a kérdésre, milyen forrásokban bíznak a Donyec-medencei helyzetjelentésekre vonatkozóan, csak 13,7 százalék jelölte meg az ukrán állami és 10,4 százalék az ukrán kereskedelmi médiát. Ugyanakkor 26,8 százalékuk hiteles információs forrásnak tartja a Donyec-medencében tevékenykedő önkénteseket, 22,7 százalékuk az ukrán fegyveres erők szóvivőit, 19,3 százalékuk pedig a front menti területek lakóit.
Úgyszintén hiteles forrásnak tekinti a megkérdezettek 8,1 százaléka az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az ENSZ megfigyelőinek jelentéseit, közleményeit.
Az orosz médiát viszont csupán a felmérés résztvevőinek 1,3 százaléka minősítette hiteles forrásnak, a donyecki és luhanszki szakadár vezetés képviselőit pedig mindössze 1,1 százalékuk.
Anton Hruseckij, a KMISZ helyettes vezetője értékelve a felmérés eredményét kiemelte: érzékelhető egy bizonyos tendencia, amely afelé mutat, hogy az ukrán társadalom a Donyec-medencei konfliktus rendezéséért a felelősséget egyre nagyobb arányban helyezi az ukrán vezetésre, mint az oroszra.
A felmérés során az intézet munkatársai 2026 személyt kérdeztek meg az ország valamennyi régiójában a megszállt területek kivételével.
Arra a kérdésre, hogy elsősorban kitől függ a béke megteremtése Kelet-Ukrajnában, a megkérdezettek 46 százaléka válaszolta azt, hogy személyesen Petro Porosenko ukrán elnöktől, 43 százalékuk szerint viszont Vlagyimir Putyintól.
30,4 százalék véli úgy, hogy ez az ukrán vezetéstől függ, míg 16,5 százalék szerint Oroszország vezetésétől.
Ezenkívül a résztvevők 10,4 százaléka úgy gondolja, hogy a béke helyreállítása a Donyec-medencében az önkényesen kikiáltott szakadár "népköztársaságok" vezetésén múlik. A megkérdezettek 10,3 százalékának meggyőződése, hogy ez a háborúban érdekelt politikusok érdekei alapján dől el, 7,6 százalékuk szerint a Nyugattól függ. 5,2 százalék véli, hogy az ukránok egységén múlik, míg 4,6 százalék szerint az ukrán hadsereg hatékonyságán, illetve 3,9 százalék szerint az ukrán civil társadalmon.
Ezzel együtt a megkérdezettek 56 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a béke érdekében Ukrajnának területe vagy függetlensége egy részét fel kellene áldoznia. Mindössze a résztvevők 17 százaléka támogatna ilyenfajta kompromisszumot.
A résztvevők 56,6 százaléka szerint Oroszország nem érdekelt abban, hogy béke legyen a Donyec-medencében. Ezzel ellentétes véleményre csak 13,1 százalékuk helyezkedett.
Arra a kérdésre, milyen forrásokban bíznak a Donyec-medencei helyzetjelentésekre vonatkozóan, csak 13,7 százalék jelölte meg az ukrán állami és 10,4 százalék az ukrán kereskedelmi médiát. Ugyanakkor 26,8 százalékuk hiteles információs forrásnak tartja a Donyec-medencében tevékenykedő önkénteseket, 22,7 százalékuk az ukrán fegyveres erők szóvivőit, 19,3 százalékuk pedig a front menti területek lakóit.
Úgyszintén hiteles forrásnak tekinti a megkérdezettek 8,1 százaléka az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az ENSZ megfigyelőinek jelentéseit, közleményeit.
Az orosz médiát viszont csupán a felmérés résztvevőinek 1,3 százaléka minősítette hiteles forrásnak, a donyecki és luhanszki szakadár vezetés képviselőit pedig mindössze 1,1 százalékuk.
Anton Hruseckij, a KMISZ helyettes vezetője értékelve a felmérés eredményét kiemelte: érzékelhető egy bizonyos tendencia, amely afelé mutat, hogy az ukrán társadalom a Donyec-medencei konfliktus rendezéséért a felelősséget egyre nagyobb arányban helyezi az ukrán vezetésre, mint az oroszra.
A felmérés során az intézet munkatársai 2026 személyt kérdeztek meg az ország valamennyi régiójában a megszállt területek kivételével.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!