Frank McKenzie tábornok: az Egyesült Államok nem tervezi, hogy kivonulását követően légi támogatás nyújt a tálibokkal küzdő afgán erőknek
Külföld, 2021.06.14
Az Egyesült Államok nem tervezi, hogy Afgansztánból történő kivonulását követően légi támogatás nyújt a tálibokkal küzdő afgán erőknek - jelentette ki McKenzie tábornok, az Egyesült Államok térségért felelős Középső Parancsnokságának parancsnoka egy hétfőn közzétett, a Voice of America című nemzetközi műsorszolgáltatónak adott interjúban.
A tábornok arról is beszélt, hogy a terrorellenes légicsapásokat csak abban az esetben fogják alkalmazni, ha megtámadják az Egyesült Államokat, vagy egy szövetséges ország védelmében. "Ha leleplezünk valakit, aki meg akarja támadni a hazánkat, vagy az egyik szövetségesünket. Ezek lehetnek a kiváltó okai bármilyen általunk indított légicsapásnak Afganisztánban a távozásunk után." - fogalmazott McKenzie.
A katonai vezető azután beszélt erről, hogy a New York Times című amerikai napilap a múlt héten arról számolt be, hogy a hadsereg fontolgatja az afgán erőknek nyújtott légi támogatás folytatását, amennyiben Kabul vagy egy másik nagyváros az amerikai csapatok távozása után a tálibok kezébe kerülne.
Lloyd Austin védelmi miniszter a múlt héten nem erősítette meg a napilap információit, kijelentve, hogy "nem fog spekulálni semmilyen lehetséges kimenetelről vagy jövőbeni lehetséges akcióról". A tárcavezető arról is beszélt, hogy az afgán erők támogatása a kivonulás után "nagyon nehéz lesz, mert katonai képességeink csökkenek az országban".
McKenzie egy héttel ezelőtt azt mondta: az Egyesült Államok csapatainak felét már kivonta Afganisztánból, és továbbra is jó úton haladnak, hogy betartsák a szeptember 11-i határidőt, és befejezzék Amerika leghosszabb háborúját. A tábornok akkor úgy fogalmazott: az elkövetkező hónapok kritikus fontosságúak lesznek Afganisztán jövője szempontjából, és sürgette az afgán kormányt és a tálibokat, hogy folytassák a régóta elakadt tárgyalásokat.
Joe Biden amerikai elnök április közepén jelentette be, hogy az amerikai csapatok a New York- i terrortámadás huszadik évfordulójáig, idén szeptember 11-ig kivonulnak Afganisztánból. Nem sokkal ezt követően Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is az ázsiai országban állomásozó NATO-erők kivonásáról tájékoztatott. Sokan attól tartanak, hogy a csapatkivonás nyomán Afganisztán káoszba süllyed. Elemzők szerint a kivonulás újabb polgárháborúba taszíthatja az országot, illetve lehetővé teheti a 2001-ben elűzött tálibok visszatérését a hatalomba.
Az Egyesült Államok tavaly állapodott meg az afgán kormány ellen harcoló tálibokkal a kivonulásról közel húszévnyi katonai beavatkozás után. Az iszlamista lázadók viszonzásképpen megígérték, hogy felhagynak a fegyveres támadásokkal, és részt vesznek az afganisztáni felek közötti béketárgyalásokon. A tárgyalások mindazonáltal megrekedtek, nem sikerült kézzelfogható eredményt elérni, és a támadások sem szűntek meg.
A kivonulásról szóló döntést érték kritikák a demokraták és a republikánusok oldaláról is. Abban azonban szinte mindenki egyetért, hogy ideje véget vetni annak a két évtizede tartó háborúnak, amelynek során több mint 2200 amerikai katona halt meg, 20 ezer megsebesült, és körülbelül 2000 milliárd dollárjába került az országnak.
A katonai vezető azután beszélt erről, hogy a New York Times című amerikai napilap a múlt héten arról számolt be, hogy a hadsereg fontolgatja az afgán erőknek nyújtott légi támogatás folytatását, amennyiben Kabul vagy egy másik nagyváros az amerikai csapatok távozása után a tálibok kezébe kerülne.
Lloyd Austin védelmi miniszter a múlt héten nem erősítette meg a napilap információit, kijelentve, hogy "nem fog spekulálni semmilyen lehetséges kimenetelről vagy jövőbeni lehetséges akcióról". A tárcavezető arról is beszélt, hogy az afgán erők támogatása a kivonulás után "nagyon nehéz lesz, mert katonai képességeink csökkenek az országban".
McKenzie egy héttel ezelőtt azt mondta: az Egyesült Államok csapatainak felét már kivonta Afganisztánból, és továbbra is jó úton haladnak, hogy betartsák a szeptember 11-i határidőt, és befejezzék Amerika leghosszabb háborúját. A tábornok akkor úgy fogalmazott: az elkövetkező hónapok kritikus fontosságúak lesznek Afganisztán jövője szempontjából, és sürgette az afgán kormányt és a tálibokat, hogy folytassák a régóta elakadt tárgyalásokat.
Joe Biden amerikai elnök április közepén jelentette be, hogy az amerikai csapatok a New York- i terrortámadás huszadik évfordulójáig, idén szeptember 11-ig kivonulnak Afganisztánból. Nem sokkal ezt követően Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is az ázsiai országban állomásozó NATO-erők kivonásáról tájékoztatott. Sokan attól tartanak, hogy a csapatkivonás nyomán Afganisztán káoszba süllyed. Elemzők szerint a kivonulás újabb polgárháborúba taszíthatja az országot, illetve lehetővé teheti a 2001-ben elűzött tálibok visszatérését a hatalomba.
Az Egyesült Államok tavaly állapodott meg az afgán kormány ellen harcoló tálibokkal a kivonulásról közel húszévnyi katonai beavatkozás után. Az iszlamista lázadók viszonzásképpen megígérték, hogy felhagynak a fegyveres támadásokkal, és részt vesznek az afganisztáni felek közötti béketárgyalásokon. A tárgyalások mindazonáltal megrekedtek, nem sikerült kézzelfogható eredményt elérni, és a támadások sem szűntek meg.
A kivonulásról szóló döntést érték kritikák a demokraták és a republikánusok oldaláról is. Abban azonban szinte mindenki egyetért, hogy ideje véget vetni annak a két évtizede tartó háborúnak, amelynek során több mint 2200 amerikai katona halt meg, 20 ezer megsebesült, és körülbelül 2000 milliárd dollárjába került az országnak.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!