A Koha Ditore című pristinai napilap internetes oldalának beszámolója szerint Ramush Haradinaj a Facebook közösségi oldalon hétfőn tette közzé, hogy az alkotmánybírósághoz fordult, mert - indoklása szerint - szeretné jogilag tisztázni a lemondása után kialakult helyzetet, illetve elkerülni, hogy intézményes légüres tér alakuljon ki. Véleménye szerint a testület döntése arra is jó lesz, hogy a jövőben hasonló helyzet kialakulásakor azonnal tudni lehessen, mi a teendő. Reményét fejezte ki, hogy az ügy fontossága miatt az alkotmánybíróság gyorsan dönt majd, és közölte, bármilyen választ is kapjon, azt tiszteletben tartja.

Ezzel egy időben Ramush Haradinaj arra kérte Hashim Thaci államfőt, valamint a pártokat, hogy kezdjék meg az előkészületeket az előrehozott választásokra. Sajtóhírek szerint várhatóan szeptember 8-án tarthatnak előrehozott választást Koszovóban. Egyes lapok a napokban már tényként közölték, hogy Hashim Thaci szeptember elejére írta ki a választást, ám a köztársasági elnöki hivatal tájékoztatása szerint ez még nem történt meg.

Ramush Haradinaj július 19-én mondott le a kormányfői posztról azért, mert a koszovói háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság gyanúsítottként idézte be. Elutazása előtt kijelentette, azért mondott le a kormányfői posztról, hogy a bíróság ne Koszovó miniszterelnökét, hanem egy magánembert hallgasson ki.

A hágai testület a múlt szerdán hallgatta volna meg a volt koszovói kormányfőt, ám ő közölte, teljesítette a kötelességét azzal, hogy megjelent a törvényszék előtt, a válaszadást azonban megtagadja.

Koszovóba visszatérve a múlt péntekre összehívta a kormány ülését, ami felháborodást keltett az ellenzéki pártok körében, amelyek nehezményezték, hogy a lemondott miniszterelnök továbbra is kormányfőként viselkedik, és követelték, hogy az alkotmánybíróság foglaljon állást a kialakult helyzettel kapcsolatban.

Haradinaj korábban arról számolt be, hogy amennyiben nem emelnek ellene vádat, ismét indul a kormányfői székért az őszi előrehozott választásokon.

A különleges bíróság és ügyészség feladata az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején gerillaakcióiról elhíresült UCK feltételezett háborús bűneinek vizsgálata. A hadseregnek Haradinaj mellett Hashim Thaci koszovói államfő és Kadri Veseli házelnök is tagja volt.

A Hágában működő bíróság létrehozásáról szóló törvényt nemzetközi nyomásra 2014-ben fogadta el a pristinai parlament.

Korábban az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéken (NT) is folytak eljárások a feltételezett elkövetők ellen. Haradinajt például az NT 2008-ban és 2012-ben is felmentette.

A koszovói konfliktusban több mint tízezer ember vesztette életét, főként civilek.