A rendezvényen - a szervezők kisebb meglepetésére - részt tudott venni Jeff Bezos, az Amazon vezetője, aki ugyanakkor a The Washington Post című amerikai lapnak is a tulajdonosa, amelynek a szaúdi újságíró a munkatársa volt.

A megemlékezés helyi idő szerint pontosan 13.14-kor kezdődött, abban a percben, amikor Hasogdzsi egy évvel ezelőtt belépett a szaúdi külképviselet épületébe, hogy hivatalos dokumentumokat intézzen közelgő esküvője előtt. Akkori menyasszonya, a török állampolgárságú Hatice Cengiz, kint várakozott, de már nem látta kijönni az újságírót.

A szerdai rendezvény egyperces néma tiszteletadással vette kezdetét, amit beszédek követtek.

Jeff Bezos rövid felszólalásában Cengizhez fordulva hangsúlyozta: "tudnod kell, hogy a szívünkbe fogadtunk, itt vagyunk, nem vagy egyedül." Bezos ezután Cengizhez lépett és átölelte őt.

Majd Hasogdzsi volt menyasszonya szólalt fel. "A legjobb barátom, életem szerelme volt, akit még mindig szeretek" - mondta elérzékenyülten Hatice Cengiz, hozzátéve: az ügyintézés után ebédelni akartak menni a barátaikkal, hogy meghívják őket az esküvőre. Egyúttal hangoztatta: tudni akarja, mi történt volt vőlegénye holttestével.

Agnes Callamard, a bűncselekmény ügyében vizsgálódó ENSZ-jelentéstevő arra hívta fel a figyelmet, hogy még egy olyan befolyásos hatalomnak, mint Szaúd-Arábia sem kellene "megúsznia" egy gyilkosságot. Igazságot kell szolgáltatni! - hangoztatta.

Tawakkol Karman Nobel-békedíjas jemeni aktivista arról beszélt, hogy nincs olyan ország, legyen bármennyire is kegyetlen, amely ezt a tettet el tudná követni. Csak az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet tudna ilyet tenni - vélte, és aláhúzta: a szaúdi királyságon kívül egyetlen más ország sem tudna olyan lenni, mint az Iszlám Állam.

Yasin Aktay, a török kormánypárt elnökének, Recep Tayyip Erdogannak a tanácsadója, valamint Hasogdzsi személyes jóbarátja kijelentette, hogy a szaúdi újságíró az emberi jogok iránt tanúsított tisztelet, a szabadság és az igazság jelképévé vált.

A felszólalók a rendezvény végén a szomszédos parkban leleplezték a Hasogdzsinak állított emlékkövet.

Az eseményen török, továbbá nemzetközi civil és emberi jogi szervezetek is képviseltették magukat, többek között a Török-Arab Újságírók Egyesülete, a Human Rights Watch, az Amnesty International, a Bizottság az Újságírók Védelméért, illetve a Riporterek Határok Nélkül.

Dzsamál Hasogdzsit 2018. október 2-án egy szaúdi halálbrigád gyilkolta meg brutális módon Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán. A török titkosszolgálat felvételei szerint a Rijádból érkező csapat már az épületben várt a 60 éves újságíróra, akit szinte azonnal legyűrtek, meggyilkoltak és feldaraboltak. Hasogdzsi földi maradványai azóta sem kerültek elő.

Az eset nemzetközi felzúdulást váltott ki. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és nyugati kormányok úgy vélik, hogy az újságíró eltüntetésére valószínűleg Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös adta ki a parancsot.

Rijád kezdetben mindent tagadott, majd végül azt állította, hogy a gyilkosság a Hasogdzsi hazahurcolására küldött osztag tagjainak önkényes döntése volt. Az ügyészség szerint a szaúdi hírszerzés vezetőjének akkori helyettese rendelte el, hogy vigyék haza Hasogdzsit, miután a királyi körökben bennfentesnek számító újságíró a rijádi vezetés nyílt bírálójává vált.

A sivatagi királyság fővárosában január óta eljárás zajlik 11 vádlott ellen, többnyire zárt ajtók mögött. A procedúrát az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet szerdán a jelenlegi formájában kirakatpernek minősítette. Jogvédők azt is sérelmezik, hogy a szaúdi kormány nem hajlandó együttműködni az ügy kivizsgálásával megbízott ENSZ-jelentéstevővel, aki hiteles bizonyítékokat talált arra nézve, hogy magas rangú szaúdi tisztségviselők játszottak szerepet Hasogdzsi meggyilkolásában, köztük maga Mohamed bin Szalmán is. Az ENSZ egyik jelentésében azt követelte, hogy indítsanak vizsgálatot az érintettek ellen.

Szeptember végén a vahhábita királyságot ténylegesen irányító koronaherceg úgy fogalmazott: ő viseli a felelősséget Hasogdzsi meggyilkolásáért, mert az ő vezetése alatt történt a dolog, azt viszont továbbra is tagadta, hogy ő rendelte volna el a gyilkosságot.