Hozzáfűzte, hogy a hazaárulás olyan vád, amelynek esetében nem lehet óvadék ellenében szabadlábra helyezni a gyanúsítottat.

Csernobukot szombaton vették őrizetbe Kijevben. Júliusban adtak ki ellene körözést, miután házkutatást tartottak a kelet-ukrajnai Dnyipróban lévő lakásán. A férfi nem tartózkodott otthon, a büntetőeljárásról szóló hivatalos iratot ezért egy rokonának adták át.

Jurij Lucenko főügyész júliusban azzal indokolta a volt bíró ellen indított eljárást, hogy segédkezett krími bíráknak átállni a Krímet megszálló Oroszország oldalára, és az agresszor állam jogszabályához igazodó bíráskodást folytatni az önkényesen elcsatolt félszigeten. A Facebookon két videofelvételt is közzétett ennek alátámasztásául - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda. Ezek egyikén Csernobuk kijelenti, hogy a Krím félszigeten a bírák Oroszország jogszabályai alapján végzik tevékenységüket. A másik felvételen kifejti, hogy szerinte a megszállt félszigeten maradt bírák nem árulók, mert "nem Ukrajna elnökének és nem az ukrán népnek fogadtak hűséget, hanem bírói esküt tettek".

Az oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics leváltását eredményező kijevi Majdan-tüntetések után Oroszország fegyveres erőket vezényelt a fekete-tengeri Krím félszigetre, ahol 2014 márciusában erős katonai jelenlét mellett népszavazást rendezett a terület Oroszországhoz csatlakozásáról. A Krím elszakadását önhatalmúlag kikiáltó, oroszbarát új krími vezetés állítása szerint a referendumon a félsziget lakóinak több mint 96 százaléka támogatta az addig autonóm köztársaságként működő terület elszakadását Ukrajnától.

2014. március 18-án a Kremlben megállapodást írtak alá a félsziget Oroszországhoz csatolásáról, amit rá három nappal az orosz parlament mindkét háza jóváhagyott. A félsziget annektálását Ukrajna mellett a NATO, az Európai Unió tagállamai, továbbá az ENSZ tagországainak zöme nem ismeri el legitimnek.

Kijev hivatalosan 2014. február 20-tól tekinti Oroszország által átmenetileg megszálltnak a Krími Autonóm Köztársaságot.