Erdogan a beszélgetés során arra hívta fel Putyin figyelmét, hogy "ezt a fontos lehetőséget, amelyhez Törökország és Oroszország együtt intenzíven hozzájárult, anélkül kellene felhasználni az igazságos és tartós béke, valamint a regionális stabilitás megteremtésére, hogy elpazarolnák". Hangsúlyozta: jelen helyzetben az a legfontosabb, hogy Örményország tartsa magát a tűzszünethez és a közös nyilatkozatban rögzített vállalásokhoz.

A török államfő rámutatott: az orosz félre jelentős felelősség hárul, miután Ankara és Moszkva egy olyan helyszínen kialakítandó "közös központból" ellenőrzi majd a fegyvernyugvást, amelyet Baku jelöl ki az örmény megszállás alól felszabadított területen.

Erdogan annak fontosságát is aláhúzta, hogy folyosót nyissanak Azerbajdzsán és az azeri exklávé, Nahicseván között annak érdekében, hogy visszatérhessenek otthonaikba az örmény megszállás miatt Hegyi-Karabahot elhagyni kényszerülő azeriek.

"Hegyi-Karabah megmutatta, hogy mennyire fontos a török-orosz együttműködés a regionális konfliktusok és válságok megoldásában" - vélekedett a török elnök, hozzátéve: ugyanennek a szellemiségnek kellene vezérelnie a szíriai válság kezelését is, ahol szintén felállíthatnának hasonló mechanizmust.

Vlagyimir Putyin orosz államfő, Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök keddre virradóra állapodott meg a szeptember 27-én kiújult hegyi-karabahi harcok lezárásáról.

Az egyezmény értelmében a konfliktus szereplői jelenleg az általuk elfoglalt állásokban maradnak. Jerevánnak ezt követően november 15-ig a kelabdzsari régiót, november 20-ig az agdami régiót és gazahi régió megszállt területeit, december 1-jéig pedig a lacsini régiót kell visszaszolgáltatnia Bakunak, az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő, öt kilométer szélességű lacsini folyosó kivételével. A kivonuló örmény csapatok helyét a demarkációs vonal és a korridor mentén orosz békefenntartók veszik át.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden Moszkvában arra mutatott rá, hogy Hegyi-Karabah ügyében háromoldalú megállapodás született. Közölte: a tűzszünet megfigyelésére Azerbajdzsán, és nem Hegyi-Karabah területén létrehozandó központ egy külön megállapodás tárgya lesz. Az orosz külügyminisztérium hírügynökségeket úgy tájékoztatott, hogy Ankara szerepe a rendezésben az orosz-török megfigyelő központ munkájában való részvételre korlátozódik, és nem lesz közvetlen köze a békefenntartó művelethez.

Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta újra és újra fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmények és az azeriek között. A térségben idén szeptember 27-én újult erővel lángoltak fel a harcok. Azerbajdzsán elhatározta, hogy fegyverrel foglalja vissza az enklávét. A harcok elől civilek tízezrei menekültek el, az összecsapásokban mindkét fél súlyos veszteségeket szenvedett el.

Ankara Baku eltökélt támogatója, miután Törökországot szoros etnikai, nyelvi, kulturális, történelmi és gazdasági szálak fűzik Azerbajdzsánhoz.