"Ebben a kérdésben többfajta megközelítés van. Vannak változatok a különböző elektronikus ellenőrző berendezések alkalmazására, a +forródrót+ létrehozására Jereván és Baku között, az EBESZ égisze alatt működő megfigyelőkre és a katonai kontingensek részvételével végrehajtott műveletekre" - nyilatkozott Lavrov.

Mint mondta, egyelőre "nem sikerült eljutni az összes paraméter egyeztetéséig", és a munka tovább folyik ebben az ügyben, egyebek között az EBESZ minszki csoportja - Oroszországból, az Egyesült Államokból és Franciaországból álló - társelnökségének keretei között. Hangsúlyozta, hogy a mechanizmusnak, amely nélkül a tartós tűzszünet Moszkva szerint megvalósíthatatlan, mindkét szembenálló fél számára elfogadhatónak és gyorsan alkalmazhatónak kell lennie.

Az orosz diplomácia vezetője az orosz fél aggodalmának adott hangot amiatt, hogy folytatódik a közel-keleti zsoldosok átdobása a hegyi-karabahi konfliktusövezetbe. Lavrov szerint létszámuk már megközelíti a kétezret.

Emlékeztetett rá, hogy Oroszország többször is arra hívta fel a külső szereplőket, akadályozzák meg a zsoldosok átdobását, és ez témája volt Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan október 27-i telefonbeszélgetésének, valamint az örmény és azeri vezetőkkel való gyakorlatilag mindennapos egyeztetéseknek is. Felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz elnök kezdeményezésének köszönhetően sikerült októberben humanitárius tűzszünetet elérni a felek között.

A Kreml sajtóosztálya hétfő éjjel közölte, hogy Putyin november 1-jén és 2-án telefonon beszélt Ilham Aliyev azeri elnökkel és Nikol Pasinján örmény kormányfővel.

A Kommerszant-interjúban Lavrov Oroszország feladatát abban határozta meg, hogy fő közvetítőként segítsen Örményországnak és Azerbajdzsánnak kilépni a válság "forró szakaszából" és megtalálni a kiéleződött ellentétek rendezésének békés módját. Elmondta, hogy Moszkva ezzel párhuzamosan javaslatokat terjeszt elő a politikai rendezésre, és kifejezte reményét, hogy mind Bakuban, mind Jerevánban a konstruktív megközelítés kerekedik felül.