Bojan Glavasevic ellenzéki szociáldemokrata képviselő azt hangoztatta a parlamentben, hogy Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő megalázta Horvátországot azzal, hogy meghívta szerb kollégáját Zágrábba. Úgy vélte: a szerb politikus nem barátja és nem is akar jót Horvátországnak. Emlékeztetett, hogy Vucic 1995-ben, a szerbek által elfoglalt területen, a közép-horvátországi Glinán uszító beszédet tartott, fogadkozott, hogy se a település, se a Krajinai Szerb Köztársaság soha nem lesz Horvátország része, és a szerbek az egységes szerb államban, Nagy-Szerbiában fognak élni. Vucic öt évvel később, 2000-ben is arról beszélt a szerb parlamentben, hogy az akkor már nemzetközileg elismert, független Horvátország határait meg kell változtatni - hangsúlyozta Glavasevic, és felhívta a figyelmet arra, hogy Vucic soha se vonta vissza ezeket a kijelentéseket.

"Egy ilyen embert hívott meg az államfő Horvátországba, anélkül, hogy egyeztetett volna erről a kormánnyal, és úgy bánt vele, mint egy tiszteletbeli vendéggel" - hangoztatta a parlamenti képviselő. Szavai szerint a horvát államfő Vucicot a nemzetközi közösség nyomására hívta meg, a nemzetközi közösség érdekeit Horvátország érdekei elé helyezve.

Miro Bulj, az ellenzéki Híd Függetlenek Listája (Híd) képviselője szégyennek nevezte, hogy megakadályozták a horvátországi háborúban elesett horvát katonák özvegyeit tömörítő civil szervezet bejelentett, legitim tüntetését Vucic látogatása ellen. Biztonsági okokra hivatkozva a hatóságok úttorlaszokat emeltek és nem engedték a néhány száz fős tömeget a kormányépület elé vonulni. A Híd képviselője maga is részt vett a tüntetésen, és Vucic közelébe férkőznie, amíg az a kormányépületből átsétált a parlamentbe, és megkérdezte a szerb politikust, mikor látogat el Glinára, hogy bocsánatot kérjen az ott élő szerb kisebbségtől, amiért háborúra uszította.

Miro Kovac volt külügyminiszter, a nagyobbik kormányzó párt, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) képviselője arról beszélt, hogy Vucicot a szerb nép választotta meg, és Horvátországnak párbeszédet kell folytatni Szerbia legitimen megválasztott államfőjével, amennyiben rendezni szeretné a háborúból visszamaradt nyitott kérdéseket. Kijelentette, hogy Franjo Tudjman néhai horvát államfő is tárgyalt Slobodan Miloseviccsel néhai szerb és jugoszláv elnökkel, miután az meg akarta őt öletni. Arra utalt, hogy 1991. október 7-én a Jugoszláv Néphadsereg repülői légicsapást mértek a horvát a kormány épületére. A bombázást azonban Franjo Tudjman, Horvátország akkor megválasztott első elnöke, Stipe Mesic, a volt jugoszláv szövetségi állam kollektív elnökségének (utolsó) soros elnöke és Ante Markovic jugoszláv miniszterelnök is túlélte.

Kovac jelezte, hogy minden nyitott kérdést Zágráb és Belgrád, valamint az Európai Unió és Belgrád viszonylatában kell rendezni

"Amíg ezek a kérdések nyitottak maradnak, Szerbia nem csatlakozhat az Európai Unióhoz, ezért az ő érdekük is, hogy cselekedjenek" - húzta alá.