A vita hetek óta tart, a szócsaták pedig egyre jobban eldurvulnak - írta a lap.
A baloldali Milanovic korrupcióval, sőt rablással vádolta a kormányzó jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) pártot, közönséges bűnözőknek nevezve őket. Többször kifejtette azt a véleményét is, hogy a kormányfő alkalmatlan a vezetésre, képmutató és hazudik.
Az államfő a sajtónak adott nyilatkozataiban nem kímélte Gordan Jandrokovic házelnököt sem, valamint a koalíciós partnerek közül Milorad Pupovac szerb kisebbségi képviselőt és a HDZ egyes prominens tagjait, mint például Vladimir Seks jogászt, a párt elnökségi tagját, aki szerinte a leginkább felelős azért, hogy a korrupció "ellehetetlenítette az igazságszolgáltatást".
Plenkovic szerint ellenben Milanovic teljesen eltávolodott azoktól a normáktól, amelyek egy "államfő normális viselkedését" jellemzik. Gyűlöletbeszéddel vádolta, és a "közösségi hálózat üledékének" nevezte őt.
A vita azt követően durvult el, hogy júliusban lejár Djuro Sessának, a legfelsőbb bíróság elnökének mandátuma. A bírói tanács ezért új pályázatot írt ki a posztra, amelyre két másik bíróval együtt ismét Sessa jelentkezett. Milanovic azonban nem támogatta jelölésüket, és Zlata Djurdjevic egyetemi jogi professzort javasolta a posztra. A házelnök elvetette és nem tűzte napirendre a javaslatot, amit azzal magyarázott, hogy ezzel törvényt sértene, mert Milanovic jelöltje nem jelentkezett a kiírt pályázatra. Arról, hogy kinek van igaza, az alkotmánybírók véleménye is megoszlik.
A hatályos törvény szerint a legfelsőbb bíróság elnökét a testület bíráinak közgyűlésével és a parlament illetékes bizottságával egyeztetve, az államfő javaslatára a parlament egyszerű többséggel választja meg négy évre.
Egyelőre nem látni, hogy a patthelyzet meddig marad fenn. A bírói tanács szerdán dönt az új pályázat kiírásról, Sessa már korábban jelezte, nem jelentkezik újra a tisztségre. Pályázni fog viszont Djurdjevic, akit azonban nem támogat a HDZ, és így nem tud kellő számú szavazatot szerezni a parlamentben.
Szakértők szerint az államfőnek és parlamentnek a legfelsőbb bíróság elnöke mandátumának lejártáig, de legkésőbb őszig új elnököt kell választania a testület élére, hogy az ország elkerülje a súlyos alkotmányos válságot.
Ez azonban nem lesz lehetséges az államfő és a parlamenti többség minimális együttműködése nélkül, amely azonban kilátástalan a jelenlegi helyzetben - emelték ki.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!