A horvát RTL kereskedelmi csatorna és a Promocija Plus Intézet megrendelésére június 2-5. között elvégzett felmérés szerint a Restart Koalíció 27,2 százalékos támogatottsággal áll az első helyen.

A Restart Koalíciónak az SDP mellett tagja a Horvát Parasztpárt (HSS), a Polgári Liberális Szövetség (Glas) - amely a Horvát Néppártból (HNS) vált ki, miután az koalícióra lépett a jelenlegi jobboldali kormánnyal -, továbbá a Horvát Nyugdíjaspárt (HSU), az Erő - Népi és Polgári Aktivizmus Pártja (Snaga) és az Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS). Utóbbi még nem volt tagja a koalíciónak, amikor a felmérés készült. A HDZ 26,6 százalékos támogatottsággal a második a politikai erők sorrendjében.

Az SDP egy hónappal ezelőtt - a koalíció nélkül - 27,8 százalékon állt, de a HDZ-nek akkor még 30,2 százalékos volt a támogatottsága. A kormányzó párt a lapok szerint egy nemrég kirobbant korrupciós botrány miatt veszített népszerűségéből. A sajtóban csak szélerőműbotrányként emlegetett vesztegetési ügyben a párt néhány tagja is érintett.

A két nagy politikai erőn kívül az 5 százalékos parlamenti küszöböt csak az elnökválasztáson harmadikként befutó Miroslav Skoro eszéki horvát üzletember, népszerű énekes által létrehozott Haza Mozgalom nevű párt éri el, amely jelenleg 13,5 százalékon áll. A mozgalomhoz csatlakozott a Zlatko Hasenbegovic volt HDZ-s kulturális miniszter által alapított Blokk Horvátországért jobboldali politikai szervezet, Ruza Tomasic konzervatív európai parlamenti képviselő Horvát Szuverenisták nevű pártja és a Zöld Lista kereszténydemokrata párt.

Politikai elemzők szerint az önállóan induló HDZ és az SDP által alapított koalíció fej fej mellett végezhet a választásokon, a Haza Mozgalom pedig csak tovább bonyolítja a helyzetet.

A parlamentbe így három nagy csoport juthat be, és egyik sem lesz képes 76 szavazatot összegyűjteni a 151 fős országgyűlésben, ezért a belpolitikai válság hónapokig is eltarthat - hangsúlyozták.

A szakértők öt forgatókönyvet vázoltak fel. Az első szerint ősszel meg kell ismételni a választásokat. A második szerint - aminek nincs nagy valószínűsége - a HDZ és a SDP nagykoalíciót hoz létre, aminek lehetőség mindkét párt kategorikusan kizárta. A harmadik lehetőség a szakértők szerint az, hogy a HDZ a Haza Mozgalommal lép koalícióra, bár ezt korábban elvetette Andrej Plenkovic ügyvezető kormányfő, a szakértők mégis úgy értékelték: a választások után olyan időszak következik majd, amelyben nem lesznek fontosak az ideológiai nézetek, csak a matematika fog számítani. A negyedik, leginkább megvalósíthatatlan forgatókönyv a szakértők szerint egy nemzeti egységkormány létrehozása. Ilyenre utoljára az 1991-95 délszláv háborúban volt példa. Ennél sokkal valószínűbb az ötödik forgatókönyv, amely szerint a politikai válság csak 2021-ben oldódik meg, addig Horvátországnak ügyvezető kormánya lesz.

Bár a kormány mandátuma eredetileg október 14-én járt volna le, és az alkotmány szerint a választásokat december végéig kellett volna megtartani, a horvát parlament a konzervatív-liberális koalíciós kabinet javaslatára május 18-án feloszlatta magát. A kormány szerint a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet most kedvez a választások megtartásának, őszre pedig sokkal nagyobb kihívásokkal kell szembenéznie az országnak, ami miatt szerették volna megerősíteni a belpolitikai stabilitást egy új - bizalmon alapuló - parlamenti többséggel a választások után.