Hosszú idő után találkozhatott újra ügyvédeivel a börtönben a törökországi kurd szakadár terrorszervezet egykori vezetője

Külföld, 2019.05.06

Csaknem nyolc év után, 2011. július 27. óta először találkozhatott ügyvédeivel a börtönben a nemzetközileg terrorszervezetnek nyilvánított, Délkelet-Törökországban tevékeny szeparatista Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) egykori vezetője, Abdullah Öcalan - jelentette hétfőn az Evrensel marxista török napilap internetes oldalán.

Öcalan ügyvédei hétfői isztambuli sajtótájékoztatójukon elmondták: a találkozó, amely nagyjából egy órán át tartott, még múlt csütörtökön volt, miután a hatóságok az utóbbi években már összesen 810 alkalommal elutasították kérelmeiket. Egy török bíróság mintegy két héttel korábban oldotta fel a találkozóra vonatkozó tilalmat - tették hozzá, közölve, hogy a hatóságok velük ellentétben Öcalan családjának kérelmét visszautasították. A sajtótájékoztatón egyúttal arról is beszámoltak, hogy Öcalan nem jut hozzá a napi sajtóhoz, és még velük sem levelezhet.

Az ügyvédek hangsúlyozták: a hétvégén eljutott hozzájuk egy Öcalan kézjegyével ellátott közlemény, amelyben a PKK egykori vezetője néhány üzenetet fogalmazott meg a nyilvánosság számára.

Öcalan szavai szerint Törökország és a térség gondjai nem fizikai erőszakkal, hanem az ész, a politika és a kultúra erejével oldhatóak meg. A jelen helyzetben demokratikus egyeztetésekre és mélyreható társadalmi kiegyezésre van szükség - hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy tartózkodni kell mindennemű megosztottságtól és csatározástól.

Öcalan kiemelte: Szíriában a jórészt kurdokból álló Szíriai Demokratikus Erők (SDF) szervezetnek a helyzetet az ország integritását és az alkotmányos demokráciát szem előtt tartva kell kezelnie. A PKK egykori vezetője ugyanakkor arra intette az SDF-et, hogy vegye tekintetbe a Törökországot érzékenyen érintő kérdéseket.

Az SDF múlt pénteken közölte, hogy kész a párbeszédre a szíriai rezsimmel, de visszautasítja a Damaszkuszban "megbékélésnek" nevezett megállapodást, amelynek a feltételeit jórészt a kormány diktálja. A 2011-ben kirobbant kormányellenes felkelés során a lakosság 15 százalékát kitevő kurdok nagy területeket kerítettek hatalmukba Észak- és Északkelet-Szíriában, ahol a kormány által illegitimnek tekintett autonóm közigazgatást vezettek be.

Nem fogadjuk el a visszatérést a 2011. előtti állapotokhoz - hangsúlyozta Mazlúm Kobáni, az SDF vezetője. Bassár el-Aszad szíriai elnök az utóbbi hónapokban többször is értésre adta, hogy vissza akarja foglalni a kurd területeket, és ha kell, ehhez erőt is hajlandó alkalmazni.

Ankara számára a törökországi kurd függetlenedési törekvések esetleges fellángolása miatt nemzetbiztonsági fenyegetést jelent az SDF térnyerése, legyen az akár katonai, akár politikai, ezért minden erejével - az utóbbi években akár hadműveletekkel is - igyekszik gátolni azt.

Öcalan a szövegben az ő elszigetelt fogvatartási körülményei miatt az egyre szélesebb körben éhségsztrájkot folytatókhoz is szólt. Mindamellett, hogy tiszteletét fejezte ki hívei ellenállása iránt, azt kérte tőlük, hogy ne taszítsák magukat a halálba. Számára az ő szellemi, fizikai és lelki egészségük mindennél előrevalóbb - húzta alá.

Öcalant húsz évvel ezelőtt, 1999-ben egy több országon átívelő hajsza végén fogták el Kenya fővárosában, Nairobiban. Az idén 71 éves Öcalan a marxista-leninista indíttatású PKK-t 1978-ban alapította a délkeleti országrész függetlenné válását követelve, miután ott él az összlakosság közel 20 százalékát kitevő, 15 milliós lélekszámú kurd népesség többsége. A PKK 1984-ben hirdetett fegyveres harcot az ankarai központi hatalom ellen.

Öcalant 1999-ben egy ankarai bíróság szeparatista tevékenység vádjával halálra ítélte, amit a halálbüntetés törökországi eltörlését követően, 2002-ben életfogytiglani szabadságvesztésre változtattak. A PKK egykori vezetője jelenleg is teljes elszigeteltségben tölti büntetését a Márvány-tengeren található Imrali börtönszigeten. Mehmet nevű testvérét idén január 12-én, 2016. szeptember 11. óta fogadhatta először.

Recep Tayyip Erdogan török elnök - akkor még kormányfőként - 2012 őszén közvetlen tárgyalásokat kezdett Öcalannal. 2013 márciusában a mozgalom még egyoldalú tűzszünetet is hirdetett. Mintegy két és fél év fegyvernyugvást követően, nem sokkal azután, hogy 2015 júniusában a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP), amelyet a török kormány a PKK politikai szárnyának tart, megugorva a parlamenti küszöböt bejutott a törvényhozásba, Délkelet-Törökországban kiújultak a harcok a török biztonsági erők és a PKK között. 2016 során a parlamenti képviselők mentelmi jogát eltörölték, a HDP politikusai, aktivistái és támogatói ellen pedig fokozott hatósági fellépés kezdődött. Nyárra a kurd milicisták a városokból a régió hegyvidéki területeire szorultak vissza, az ősz folyamán pedig terrorizmus gyanújával előzetes letartóztatásba helyezték a HDP akkori vezetőit. A legsúlyosabb vádpontokat tartalmazó perekben még nem született ítélet.

A PKK-t Törökország mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek minősítette. A konfliktusban lassan 35 év alatt közel 50 ezer ember vesztette életét.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!