"A fórum előkészületei és a találkozó idején összesen 283 megállapodás, egyebek mellett kormányok közti egyezmény, gyakorlati együttműködésről, illetve együttműködési platform létrehozásáról szóló megállapodás született" - tette hozzá.

A kínai elnök hangsúlyozta: valamennyi együttműködési projektben a piac alapelvei fognak érvényesülni, és a vállalatok lesznek a kulcsszereplők a projektek megvalósításában.

Az új selyemút tervről szóló második nemzetközi fórumot méltatva Hszi kiemelte: a mostani esemény a 2017-ben rendezett első alkalomnál nagyobb volt és több ország képviselőit látta vendégül, és a 37 ország állam- és kormányfőivel egyetértettek a nemzetközi fórum rendszeres megtartásának fontosságában.

Bejelentette: a csúcstalálkozón - csakúgy, mint két évvel ezelőtt - közös nyilatkozatot írtak alá a résztvevők.

A nyilatkozatban a kínai elnök által az elmúlt napokban többször is hangoztatott kulcsszavak köszönnek vissza: a fenntartható fejlődésre, a résztvevők közti multi- és bilaterális kapcsolatok elmélyítésére, a földi, vízi, légi és kiberinfrastruktúra fejlesztésére és a minden fél számára előnyös együttműködésre vonatkozó, a felek jó szándékát tükröző irányelvek olvashatók a 38 pontos dokumentumban, amely azonban nem tartalmaz konkrét programot a globális gazdasági-infrastrukturális terv jövőjét illetően.

A háromnapos fórum során az egyik legfontosabb bejelentés a kezdeményezés keretében megvalósuló projektek finanszírozását célzó új irányelvek kidolgozásáról szólt, ezek ugyanis magukban foglalják a hitelek fenntarthatóságról szóló előirányzatokat is. A BRI bírálói szerint ugyanis az Új Selyemút terv Peking eszköze arra, hogy adósságcsapdába csalja a részt vevő országokat, amelyek felett így megszilárdíthatja befolyását.

Az eseményen részt vevő Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója üdvözölte a fenntartható hiteleket irányzó megoldást, amelyet "a jó irányba tartó előrelépésnek" nevezett.

A fórum egy másik kulcskérdése a környezetvédelem volt. Hszi elnök minden nyilvános megszólalásában kiemelte, hogy Kína elkötelezett a zöld megoldások és a fenntartható fejlődés iránt, és a közös nyilatkozatban is szerepel, hogy a BRI hozzá kíván járulni az ENSZ 2030-ra kitűzött klímavédelmi céljainak megvalósításához.

António Guterres ENSZ-főtitkár, aki szintén jelen volt a csúcson, üdvözölte Kína környezetvédelemmel kapcsolatos állásfoglalását, és úgy fogalmazott: a BRI más országoknak is segítséget nyújthat abban, hogy fenntartható fejlődést érhessenek el.

A Hszi Csin-ping által 2013-ben előterjesztett kezdeményezés bírálói azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a BRI égisze alatt megvalósuló projektek egy része széntüzeléssel működő üzemek kialakítását finanszírozza, vagyis nagy mértékben hozzájárul a környezetszennyezéshez.