TV műsor

Human Rights Watch: mianmari nőket vásárolnak feleségnek egyedülálló kínai férfiak

Külföld, 2019.03.21

Iparág épült ki arra, hogy embercsempészek pénzért nőket szállítanak egyedülálló férfiaknak Kínába - derül ki a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet csütörtökön kiadott jelentéséből.

A szervezet 37 mianmari nővel készített interjút, akik mindannyian embercsempészet áldozatai voltak, de végül sikerült visszajutniuk Kínából a Mianmar északi részén található Kacsin, illetve San állam egyikébe. A megkérdezettek többsége olyan családból származik, mely a mianmari hadsereg és a Kacsini Függetlenségi Szervezet fegyveres erői közti harcok következtében arra kényszerült, hogy elhagyja otthonát. Az összecsapások miatt Kacsinban és Sanban sokan küzdenek súlyos megélhetési gondokkal, helyzetüket pedig tovább nehezíti, hogy a mianmari kormány akadályozza a humanitárius segélyek eljuttatását a lázadók fennhatósága alatt álló területekre.

A jelentés rámutat: mivel a férfiak közül sokan részt vesznek a harcokban, gyakran a nők válnak az egyedüli családfenntartókká. Lehetőségek híján sok nő Kínában próbál munkát találni, ahol még illegális munkából is bőven válogathatnak, ráadásul magasabb bért kaphatnak. A megkérdezettek elmondása szerint a közelben lévő kínai határon még a megfelelő okmányok híján sem nehéz átkelni, munkát pedig ismerőseik vagy rokonaik segítségével találhatnak. Bár az így talált munkák egy része valódinak bizonyul, sok nő emberkereskedők áldozatává válik, és emberkereskedők eladják őket pár nélkül maradt kínai férfiaknak. A jogvédő szervezetnek nyilatkozó nők arról számoltak be, hogy az emberkereskedők 3-13 ezer dollárnak (275 ezer-3,6 millió forintnak) megfelelő összegekért adtál el őket Kínában.

Kínában ugyanis az 1979 és 2015 között érvényben lévő egykepolitika egyik következményeképpen súlyosan elbillent a társadalomban a nők és a férfiak aránya - olvasható a jelentésben. A nők aránya különösen 1987 óta kezdett évről évre töretlenül csökkeni, a két nem közötti különbség pedig egyre nő a 15 és 29 éves korosztály körében. Kutatói becslések szerint a kínai társadalomból jelenleg 30-40 millió nő hiányzik - vagyis ennyivel több nő élhetne ma Kínában. Rengetegen döntöttek úgy, hogy ha csak egy gyerekük lehet, az fiú legyen, és az abortusztól, sőt a csecsemőgyilkosságtól sem riadtak vissza. A jogvédő szervezet jelentése hangsúlyozza: a nemek egyenlőtlen eloszlása miatt a kínai férfiak közül sokan nem találnak maguknak házastársat. Az előrejelzések szerint 2030-ra a 25 százalékot is elérheti a harmincas éveikben járó nőtlen férfiak aránya.

Ez a társadalmi probléma áll tehát annak hátterében - áll a jelentésben-, hogy sok kínai család hajlandó pénzt fizetni a Mianmarból Kínába csempészett lányokért és nőkért.

Az emberkereskedelem áldozatainak pontos számát nehéz megbecsülni. A mianmari emberi jogi bizottság a bevándorlási hatóságok adataira hivatkozva azt közölte, hogy 2017-ben 226 nőt csempésztek Kínába. A mianmari népjóléti hivatal pedig évente 100-200 olyan, Kínából visszajutó nőnek nyújt segítséget, akik leánykereskedelem áldozatává váltak. A HRW jelentése azonban hozzáfűzi: az áldozatok tényleges száma ennél jóval magasabb lehet.

A megkérdezett 37 nő közül 15 barátokon, 12 pedig ismerősökön keresztül került az emberkereskedők kezére, míg hat nőt saját rokonai adtak el. A nők közül néhányat elkábítottak az út során, míg másoknak azt mondták, az eredeti munkalehetőség időközben megszűnt, ezért egy távolabbi helyre viszik őket dolgozni. Az interjúalanyok többsége arról számolt be, hogy az őket megvásárló családnál bezárták őket egy szobába, ahol aztán a "férjük" rendszeresen megerőszakolta őket. Elbeszéléseikből kiderül: a családok számára tulajdonképp nem a megvásárolt "feleség", hanem a születendő gyermek volt a fontos, többüknek a tudtára is adták, hogy miután gyermeket szültek, szabadon engedik őket. Néhány nőt feltehetően a termékenységet fokozó kezelésnek is alávetettek.

A fogva tartott nők közül néhánynak sikerült segítséget kérnie a kínai rendőrségtől, de egyes esetekben a rendőrség a bevándorlási törvények megszegése miatt eljárást indított ellenük ahelyett, hogy bűnügy áldozataként kezelte volna őket. A HRW jelentésében hangsúlyozza: nincsen tudomásuk olyan esetről, hogy a kínai hatóságok őrizetbe vettek volna bárkit a Mianmarból csempészett "menyasszonyok" megvásárlásáért és bántalmazásáért.

A hazamenekült nőknek az esetek többségében hátra kellett hagyniuk Kínában született gyermekeiket, és nincsen reményük arra, hogy viszontláthassák őket. A HRW egy olyan esetről is beszámolt, amikor egy nő megpróbált visszatérni Kínába a gyermekéhez, de a kínai bevándorlási hatóságok elutasították a kérelmét.

Az ENSZ 2018-ban megállapította, hogy Kacsinban és Sanban a mianmari hadsereg háborús és emberiesség elleni bűntetteket követett el. A HRW jelentése rámutat: míg a nyugat-mianmari Arakán államban a muszlim kisebbséget alkotó rohingják ellen elkövetett atrocitások hatalmas médiafigyelmet kaptak, a kacsini és sani nők mind ez idáig javarészt láthatatlan áldozatok maradtak.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!