Illegális bevándorlás - Beindult az oltalmazottak korlátozott családegyesítési mechanizmusa Németországban
Külföld, 2019.02.26
Beindult az oltalmazott státuszba kerülő menedékkérők számára kidolgozott korlátozott családegyesítési mechanizmus, a létszámkeret az utóbbi hónapokban rendre megtelt - írta kedden a Neue Osnabrücker Zeitung (NOZ) című német lap a szövetségi belügyminisztérium adatai alapján.
Az oltalmazottak évente legfeljebb 12 ezer fő bevándorlását engedélyező családegyesítési mechanizmusa "beindult, az eljárások bejáratódtak" - idézte a lap a belügyminisztérium egy szóvivőjét azzal kapcsolatban, hogy az oltalmazottak családtagjainak kiadott családegyesítési vízumok száma elérte a havi ezres átlagot.
A tavaly augusztusban megnyitott lehetőség révén az első időszakban még havonta átlagosan 522-en kaptak családegyesítési vízumot. Decemberben viszont már 1050, januárban 1096 vízumot adtak ki.
A koalíciós pártok - a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) - megállapodása alapján tavaly nyáron hozott törvény szerint a családegyesítés a korábbi rendszerrel ellentétben nem alanyi jog az oltalmazottak számára, de kérhetik, hogy a szülőkből és kiskorú gyermekekből álló, úgynevezett magcsaládhoz tartozó rokonaik németországi tartózkodási engedélyt kapjanak.
A kérelmekről döntő szövetségi közigazgatási hatóság havi szinten legfeljebb ezer fő beköltözéséhez járulhat hozzá. A kiadott vízumok tényleges száma a hatósági döntések és a vízumok kiadása között időeltolódás miatt haladta meg az ezret decemberben és januárban - áll a NOZ beszámolójában, amely szerint világszerte 36 ezer időpontfoglalás futott be a német külképviseletekre oltalmazottakkal kapcsolatos családegyesítési vízumkérelmi ügyben.
Számos érintett valamely libanoni, iraki vagy törökországi menekülttáborban él, az ügyintézési időpontok legnagyobb részét így a libanoni Bejrútban, az iraki Erbílben és a törökországi Isztambulban működő külképviseleten foglalták le. A kormány tapasztalatai szerint előfordul, hogy egy-egy ember több időpont foglal, így a vízumkérelmek tényleges száma várhatóan alacsonyabb lesz.
Németországban nagyjából 250 ezer oltalmazott él. Oltalmazott státuszt az a menedékkérő kaphat, aki nem felel meg a menekült jogállás feltételeinek, de nem lehet visszaküldeni a hazájába, mert halálbüntetés, üldöztetés, embertelen bánásmód fenyegetné. Családegyesítési jogukat 2016 elején felfüggesztették két évre, hogy elkerüljék a menekültügyi rendszer túlterhelődését.
A szövetségi parlament (Bundestag) tavaly februárban úgy döntött, hogy nem állítják vissza a régi rendszert, hanem július végéig érvényben marad a családegyesítési jog felfüggesztése. Ez a köztes állapot szűntette meg nagykoalíció pártjai által kidolgozott új, évente legfeljebb 12 ezer fő beengedését engedélyező mechanizmus.
A tavaly augusztusban megnyitott lehetőség révén az első időszakban még havonta átlagosan 522-en kaptak családegyesítési vízumot. Decemberben viszont már 1050, januárban 1096 vízumot adtak ki.
A koalíciós pártok - a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) - megállapodása alapján tavaly nyáron hozott törvény szerint a családegyesítés a korábbi rendszerrel ellentétben nem alanyi jog az oltalmazottak számára, de kérhetik, hogy a szülőkből és kiskorú gyermekekből álló, úgynevezett magcsaládhoz tartozó rokonaik németországi tartózkodási engedélyt kapjanak.
A kérelmekről döntő szövetségi közigazgatási hatóság havi szinten legfeljebb ezer fő beköltözéséhez járulhat hozzá. A kiadott vízumok tényleges száma a hatósági döntések és a vízumok kiadása között időeltolódás miatt haladta meg az ezret decemberben és januárban - áll a NOZ beszámolójában, amely szerint világszerte 36 ezer időpontfoglalás futott be a német külképviseletekre oltalmazottakkal kapcsolatos családegyesítési vízumkérelmi ügyben.
Számos érintett valamely libanoni, iraki vagy törökországi menekülttáborban él, az ügyintézési időpontok legnagyobb részét így a libanoni Bejrútban, az iraki Erbílben és a törökországi Isztambulban működő külképviseleten foglalták le. A kormány tapasztalatai szerint előfordul, hogy egy-egy ember több időpont foglal, így a vízumkérelmek tényleges száma várhatóan alacsonyabb lesz.
Németországban nagyjából 250 ezer oltalmazott él. Oltalmazott státuszt az a menedékkérő kaphat, aki nem felel meg a menekült jogállás feltételeinek, de nem lehet visszaküldeni a hazájába, mert halálbüntetés, üldöztetés, embertelen bánásmód fenyegetné. Családegyesítési jogukat 2016 elején felfüggesztették két évre, hogy elkerüljék a menekültügyi rendszer túlterhelődését.
A szövetségi parlament (Bundestag) tavaly februárban úgy döntött, hogy nem állítják vissza a régi rendszert, hanem július végéig érvényben marad a családegyesítési jog felfüggesztése. Ez a köztes állapot szűntette meg nagykoalíció pártjai által kidolgozott új, évente legfeljebb 12 ezer fő beengedését engedélyező mechanizmus.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!