A Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa kifejtette, hogy a menekültügyi adatokból kibontakozó kép az Európai Unió területére belépő menedékkérők számának jelentős emelkedését mutatja, különösen az úgynevezett balkáni útvonalon.

Hozzátette, hogy a fejleményt megbeszéli frakciójával - a CSU és a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselőcsoportjával -, mert meg kell akadályozni, hogy a szabályozatlan migráció ismét "aggasztó méreteket" öltsön.

A szeptember 26-i Bundestag-választás után megalakuló új kormány hivatalba lépésével visszavonuló 71 éves miniszter megjegyezte: arra számít, hogy a téma akkor is aktuális lesz még, amikor átadja hivatalát az utódjának.

A több mint negyven éve tartó pályafutása lezárására készülő politikus kiemelte, hogy tapasztalatai szerint a menedékkérők befogadását akkor támogatja a lakosság, ha számuk nem haladja meg az évi kétszázezret. Amikor viszont a számuk jóval magasabb, akkor "társadalmi és politikai problémák keletkeznek". Ezeket lovagolta meg a nyolcvanas években a Republikánusok (Die Republikaner) nevű, időközben jelentéktelenné vált párt, és 2015-ben a jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD), a Bundestag legnagyobb ellenzéki pártja - fejtette ki Horst Seehofer.

Németországba a legutóbbi nagy menekültügyi migrációs hullám idején, 2015-ben mintegy 890 ezer menedékkérő érkezett. Számuk 2016-ban 280 ezerre süllyedt, és azóta is folyamatosan csökken. Így 2017-ben mintegy 222 ezer, 2018-ban 185 ezer, 2019-ben 111 ezer, tavaly pedig 76 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF).

A hivatal legutóbbi adatai szerint az idén a január-áprilisi időszakban 33 673 kérelmet nyújtottak be, ami ugyancsak csökkenés az egy évvel korábbi 34 578-hoz képest.