Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter a tervezetet bemutató berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy a jogerősen távozásra kötelezett embereknek el kell hagyniuk Németországot, és ha nem tesznek eleget önként ennek a kötelezettségüknek, az államnak kell kézbe vennie az ügyet. A hatóságok munkájának hatékonyságán pedig javítani kell, mert jogállamban elfogadhatatlan, hogy több kitoloncolás fullad kudarcba, mint amennyi sikerül.

A kormány ülésén elfogadott és a szövetségi parlament (Bundestag) elé terjesztett javaslatok egyik legfőbb és leginkább vitatott eleme, hogy szolgálati titoknak minősítik a kitoloncolások tervezett időpontját, így büntetőeljárás alá vonható, aki figyelmeztet kitoloncolásra jelölt embereket a hatósági művelet közelgő kezdetére.

A kormány ezzel azt a gondot igyekszik orvosolni, hogy a kitoloncolás gyakran azért nem sikerül, mert a kitoloncolásra jelölt illető értesül a készülő intézkedésről, és eltűnik tartózkodási helyéről, mire megérkeznek érte a rendőrök.

Civil szervezetek és szakszervezek a reformcsomag azon pontját is élesen bírálták, hogy a férőhelyek hiánya miatt átmenetileg büntetés-végrehajtási intézményekben is elhelyezhetnek kitoloncolási őrizetbe vett embereket, felfüggesztve azt az alapelvet, hogy nem lehet fegyházban, börtönben elhelyezni olyan személyeket, akiket nem bűncselekmény, hanem tervezett kitoloncolás miatt fosztanak meg a mozgás szabadságától.

Horst Seehofer ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az európai uniós jogszabályok lehetőséget adnak a szabály ideiglenes felfüggesztésére. A tárcánál korábban, a törvénycsomag előkészítési szakaszában azt is hangsúlyozták, hogy úgy szerveznék meg a kitoloncolásra jelölt emberek elhelyezését, hogy érintkezzenek elítélt bűnözőkkel.

A Törvény a rendezett visszatérésről elnevezésű jogszabálytervezet szerint szigorúbban lépnének fel mindazokkal az elutasított menedékkérőkkel szemben is, akiket úti okmányok hiányában nem lehet hazatoloncolni, és az iratok beszerzésében nem működnek együtt a hatóságokkal. Ezt a magatartást büntetni lehetne, egyebek mellett teljes körű munkavállalási tilalommal, és őrizetbe is lehet venni őket, hogy biztosítsák megjelenésüket a papírok beszerzésére a hazájuk németországi külképviseletén indított eljárásban.

A reform szigorításokat irányoz elő azokkal szemben is, akiknek ügyében az európai uniós - úgynevezett dublini - menekültügyi szabályok alapján nem Németország illetékes, hanem valamely más tagország, mert máshol vették nyilvántartásba őket, vagy már rendelkeznek is menedékjoggal egy másik országban. Ezeknek az embereknek az ellátását a lehető legnagyobb mértékben csökkentik, az illetékes országba visszatéréshez szükséges minimumra szorítják a kormány terve szerint.

A kabinet ülésén a munkaügyi és szociális minisztérium két vonatkozó javaslatát is elfogadták és a törvényhozás elé terjesztették. Az egyik a menedékkérők ellátásáról rendelkezik, és csaknem valamennyi kategóriában csökkentést irányoz elő. Az egyedülálló felnőttek esetében például a szabadon elkölthető készpénzjuttatás értékét ugyan az eddigi havi 135 euróról (44 ezer forint) 150 euróra emelik, az egyéb ellátások összértékét viszont 219 euróról 194 euróra csökkentik, a teljes támogatás értéke így 354 euróról 344 euróra csökken. A másik javaslat a Németországban élő valamennyi külföldire vonatkozik, szélesíti a részvétel lehetőségét a nyelvi és társadalomismereti órákból álló, úgynevezett integrációs kurzusokon, más csoportok mellett a menedékkérőknek is.