A közlemény szerint februárban 11 007 menedékkérőt regisztráltak, ami 23 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi 14 289-hez képest, és 10,4 százalékos csökkenés a januári 12 285-höz képest.

A menedékkérők száma 2016 tavasza, a balkáni migrációs útvonal lezárása, illetve az EU-Törökország menekültügyi megállapodás óta csökken. Előtte voltak olyan időszakok, amikor egy nap alatt érkezett Németországba annyi menedékkérő, mint az idén februárban 28 nap alatt.

A legnagyobb csoportokat februárban is szíriai és az iraki menedékkérők alkották, nagyjából 2000, illetve 1000 fővel.

A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF) februárban 12 490 menedékjogi kérelmet nyújtottak be. Ez éves szinten 24,6 százalékos, havi összevetésben 17,2 százalékos csökkenés.

A hivatal februárban 21 301 kérelmet bírált el, míg egy évvel korábban 71 499, egy hónappal korábban pedig 29 173 volt az elbírált kérelmek száma.

Menedékjogot vagy más, németországi tartózkodásra feljogosító menedékjogi státuszt a kérelmezők 32,2 százaléka kapott. A kérelmek 37 százalékát elutasították. A kérelmek 30,8 százaléka a más módon rendezett ügyek kategóriájába került. Ide tartoznak a döntés előtt visszavont kérelmek és az uniós - úgynevezett dublini - menekültügyi rendszer keretében más uniós tagországnak átadott menedékkérők ügyei.

A hivatal ügyhátraléka 55 279-re csökkent az egy évvel korábbi 333 815-ről, illetve az egy hónappal korábbi 57 693-ről.

A nemzetközi migrációs válság eddigi legsúlyosabb szakaszában, 2015-ben 890 ezer menedékkérőt vettek nyilvántartásba Németországban, 2016-ban további 280 ezret, 2017-ben pedig 187 ezret.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) hétfőn aláírt koalíciós szerződése szerint a menekültügyi rendszer keretében Németországba érkező emberek számát az évi 180 ezer és 220 ezer közötti sávban kell tartani.