"Irán nukleáris zsarolással taktikázik, ezért a tárgyalásokat azonnal le kell állítani" - mondta az izraeli kormányfő Antony Blinken amerikai külügyminiszternek a bécsi tárgyalásokról folytatott csütörtöki telefonbeszélgetésükön.

A telefonbeszélgetésben Blinken tájékoztatta az izraeli kormányfőt a hét elején újraindult bécsi tárgyalásokról. Az amerikai külügyminisztérium azonban nem adott ki közleményt Blinken és Bennett egyeztetéséről.

Az izraeli miniszterelnök ellenzi az Irán elleni szankciók feloldását. Szerinte még egy esetleges részleges megegyezés is azt eredményezné, hogy Teherán jelenleg zárolt, hatalmas mennyiségű pénzhez jutna hozzá.

A The Times of Israel című lap tudósítása szerint állítása alátámasztására Bennett az ENSZ felügyeleti szervének megállapításait idézte Blinkennek. "A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) a tárgyalások során bejelentette, hogy Irán 20 százalékosra dúsított urán előállításába kezdett fejlett centrifugákkal a fordói földalatti nukleáris létesítményben" - hangsúlyozta az a közlemény is, amelyet Bennett a Blinkennel folytatott megbeszélése után tett közzé.

A 2015-ös, Irán és a nagyhatalmak között létrejött megállapodás értelmében Fordóban egyáltalán nem is szabadna urándúsítást végezni.

Beni Ganz izraeli védelmi miniszter csütörtökön a ynet stúdiójában szintén megszólalt az iráni nukleáris program ügyében. Kijelentette, hogy bízik Joe Biden amerikai elnök ígéretének beváltásában, miszerint nem engedi meg, hogy Irán atomfegyverhez jusson.

"Nem hiszem, hogy egyedül vagyunk. De szerintem mindig fel kell készülnünk arra a pillanatra, amikor esetleg magunkra maradunk" - fogalmazott Ganz. Az Irán elleni támadás lehetséges. De nem ennek kell az első számú lehetőségnek lennie"- jelentette ki az izraeli védelmi miniszter.

Irán és az atomalkut aláíró hatalmak hétfőn, az ENSZ égisze alatt Bécsben kezdtek ismét tárgyalásokat a 2015-ben, több mint tíz évi tárgyalásokat követően megkötött atomalku újjáélesztése érdekében. Az atomalku értelmében Teherán korlátozta nukleáris tevékenységét, cserében pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt sújtó szankciók nagy részét.

Donald Trump korábbi amerikai elnök azonban 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát az atomalkuból, és újból elrendelte a szankciókat, amire válaszul Teherán is fokozatosan felhagyott kötelezettségvállalásai - az urándúsítás szintjének, a dúsított uránkészlet mennyiségének korlátozása és a korszerű centrifugák mellőzése - teljesítésével.